Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1948 (HU BFL XXXV.105.a/2)
1948-07-05
r. i ^ • s ■ •■*:&&' r - • ' , . iá I I • ' * Jegyzőkönyv . Felvétetett 1948.julius 5.-én a M.D.P.X.ker.Szervezetének választmányi ülésén X.kér.Füzér u.13.az.a. Jelenvannak a jelenléti iv szerint. Harustyék elvtárs üdvözli a megjelenteket és bejelenti, hogy a mai napirendi pont a jugoszláv kérdés megvitatása. Harmati elvtérs: A mai értekezlet célja, hogy a jugoszláv kérdés kapcsán a mi helyze, tünket is megvizsgáljuk és főleg, hogy az elvtársak hozzászólásaiból az esetleges tapasztalatokat leszűrjük, Lenin azt mondja, hogy a proletárság a modern társadalom egyetlen következetesen forradalmi osztálya. Ha megvizsgáljuk a mi pártunk szerepét, akkor azt látjuk,hogy 3 és 1/2 év alatt annyira tudtuk tartani a politikánkat, hogy ma már senki sem.teheti vitássá, hogy a mi szerepünk élenjáró szerep és minden, ami a kerületben történik a mi irányításunk alatt van.. Sem a kis- ^ gazda, sem a parasztpárt nem képvisel a kerületben számottevő erőt, /~\ egyedül az egyházi szervezettel kell számotvetnünk. Az államosítás kudarca után az illegalitás taktikáját választották. Megszűntek a külön- • böző egyesületek működései és 5-6-os csoportokban illegalitásban végzik romboló munkájukat. Nagy erővel ráfeküdtek a háziapostolok szervezésére. A mi demokráciánkban azonban számíthatunk a proletáriátus segítségére ebben és minden más kérdésben is. Tito azt mondotta, hogy a jugoszláv népköztársaság legszilárdabb rétege a parasztság. Ez az az elvi jelentőségű kérdés, amiben nem találkozhatnak az álláspontjaink. Mert ez nem jelent kevesebbet^ minthogy.me£ a kulák parasztot is felébehelyezi a munkásosztálynak. A mi véleményünk pedig az, hogy bár' milyen vékony legyen is a munkásosztály rétege, csak ő vezetheti az osztályharcot, mert csak ő képes a rensdeáerfmegváltoztatni, Férem, tessék nyilatkozni ebben a kérdésben Elvtársak, mert több helyen tapasztaltuk, hogy ezt a kérdést rosszul fogják fel, nem látják tisztán a párt élenjáró szerepét. A következő a népfront politikájának kérdése. A jugoszláv népfrontnak olyan volt a belső összetétele, hogy a párt vezető szerepe teljesen elhomályosodik. Félillegalitás áll.apotáf'"'s bán vannak és nem domborodik ki a párt vezető szerepe a népért vívott harcban. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy kicsúszik a párt kezéből a vezetés és a, népfrontban lévő elemek /kulákok/ veaeélyeztetik a párt vézető szerepét.'Ez nem helyes. A párt programjának mindig egy lépéssel előbb kell járnia, ki kell emelkednia népfront programjától, megmutatni a világnak azt, hogy a párt mindenben vezetőszerepet tölt be-. A következő kérdés az önkritika kérdése, mely szintén igen fontos annál is inkább, mert ebben a kéraáésben pártunkban is hibák jelentkeznek. A jugoszláv vezetők az olasz és francia pártokkal szemben erős - kritikát gyakoroltak, arait azok el is fogadtak és siettek kijavétani a hibát. Ezzel szemben ők elutasították maguktól az őket jogosan megillető kritikát, sőt nem jelentek meg a Tájékoztató iroda meghívására. ^Ez a magatartás antileninista, kivül helyezi a jugoszláv pártot a kommunista és a munkáspártok láncán és egyúttal lehetővé teszi az imperialisták hálójába kerülést és a nemzeti nacionalista útra térést. Ezzel a politikával &' jugoszláv népnek ártanak a legtöbbet. Mi ezekből a hibákból szeretnénk a magunk részére tanulságokat levonni, hogy ezek nálunk elő ne fordulhassanak. Nálunk^is tapasztalható ugyanis olyan jelenség, hogy magas funkcióban lévő elvtársak,akiket éppen a párt helyzett jelenlegi helyükre, elvesztik a fejüket fejébe száll a dicsőség és elszakadnak a párttól. Nem vesznek tudomást'a párt kéréséről. vagy utasításáról. Ez az a veszélyt rejti magában, hogy szembekerülnek a párttal. Ezt köhyörjelenük ki kell irtani, nehogy ragály módjára elterjedjen, ügy fogjuk megoldani, hogy először négyszemközt figyelmeztetjük az illetőt és ha nem használ, akkor nyilvánosság elé V __ z ___ m I
