Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.104.a/7)

1949-04-12

I— i I -­­m- I 19 15.hon azéx’t leüld"tt Ezoo. Jóm. űrt dohraconhe, hogy vegye^Sr^ fel az érintkezést küldölfi dipl méták' al ú ■ próbáljak tájékozódni, í **//G ho© an lehetne az ország rész o sgitségot szerezni# Akkor az amex’ikal-N ak igen bizonytalanul b szóltok, hogy Magyarország egy lov at ország^fo^ nekik sz Övét sógo seikkel szemben vannak kötelezett égeik és Magyar ox*-^ w'J szágru nem tudják,mikor kerülhet sor. Amikor először találkoztam özek­kel az urak al aziránt ár delel öd tok, hogy hox van a lipicai ménes és *i hol lehat vaddisznóra vadászni. Akkor kérdeztek ezt,amikor mi harcot vívtunk az ország fennmaradásáért. Már aitkor mondottam' zaka/sls elvi­­társnak, hogy reménytelen% ezek nőm fogna/k adni Araikor a Kommunista Párt felhivasár Gorő ÓL vtárs- és -Bán An.al elmentek az első orosz-magyar gazdasági szerződést megkötni Oroszországba, jelentkeztek áz angolok, do akkor már láttuk, hogy egy ilyen szándékkal i'ord Inak sz ország­hoz. Amikor irányt vettünk az ország megváltoztatás oz, akkor nem ónak arra vettünk irányt, hogy megvált őzt ássuk az ország gazdasági életét, hogy a magyar búzát no renditso mog az Amsztormáéi búzapiac krachja, mert o ;asdn sági élőt forgalma úgy bonyolódik le, liogy ka re sko dalműnk 24-25 y-a a Szovjetunió ős a népi demokráciák falé őriontálódik és csak a fönnmaradó része külföld fölé. Mór történt valami or dmény az elérésok torén, mig 1947.bon a gyáripa.írnak és közlekedésnek 43.2 y-át, ma 87 y-át teszi ki a társa­dalma ni tót t szektor. 1947.bon az egész bankapparátus a magánkézben volt, 1947, bon külkoro sko dalműnkben a magántőke uralkodott, ma az ogész külke­­ro okod almot lényegében a nemzeti vállalatok bonyolítják le. Mórt egy friss statisztikát szeretnék elmondani az ólotszinvon&l­­ról. Amikor Rákosi o Ív társ azt mondotta, hogy az élt; tsz invonal emelkedett a proli nem hitte ol mondván, hogy ő csak tuclja, mi volt 1938.bán. Az egyik gyárban a munkások összeh. sonlitást tettok a 1938.-as munkubórrai kapcsolatban. Én ekko kértem a titikár elv társat, hozza elő az 1930.-as fizetési iveket és egymásután mutattam mog az elvtársnak, hogy mit keres jz tok 1938.bán. Az élelmezési munkások som akarták elhinni az életszínvo­nal emelkedését# Ekkor megkérdeztem tőlük, hogy akkor miért kellett 1938.bán minimális Órabéreket bevezetni, azért mert egyes szakmákban , '' 11 filléres órabérek voltak, "Életszínvonalunk ina:; formában is változott, a Balatonon, a &ya Gallyatotőn és különböző nyaralóhelyeken 3oo.ooo munkás ember fordult meg ebben az év bon.Most tárgyalások folynak Csehszlovákiával,Romániával, Lengyelországgal, hogy az arra érdemes munkásokat külföldre küluhessük —N nyaralni. Azelőtt csak a burzsázia mehetett külföldre nyaralni, most a munkás ősz tály tagjai mennek el. Ott van pl. a kultúra kérdése is meg­néztük a könyvkiadást ős megállapítottuk, hogy annyi könyv soha nem fogyott el Magyarországok mint mo t. Most sokital több embernek van otthon loo-löo kötet könyve, mint valaha. Valamikor egy könyvet csak úgy vásárolhattunk meg, ha egy hétig lemondottunk vacsoránkról.Ha ma megnézzük a nemzeti Színház,Opera és más színházak közönségeit,azt lát­juk, hogy annak 7o y-a munkás, 2o y-a kispolgár ős ösak ló y-a burzsoá­zia. Még tovább kell mennünk,a Szikra kimutatása szerint többmillió példányban fogytak el marxi ta-lenini.jta müveit, .izb segítetto a felül­vizsgálat is. Ezt a statisztikát az elvtársak figyelmébe ajánlom: X Angliában a második világháború végén havonként és fejenkénti liszt,kenyér, tészta 8.55 Magyar országon 13.25 ~~ hús 1*96 " ' 3.15 zsiradék 1.22 " . 1.26 cukor -.98 n 1.84 sajt -.10 11 -.58 tej 4.7 » 9.5 tojás 1.5 " 6,5 r |

Next

/
Oldalképek
Tartalom