Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.104.a/5)
1955-03-04
i ' Jl /m, ~\ Jegyzőkönyv ' / felvétetett az 1955. III.4.-én megtartott titkári értekezleten (Párt Vb. nagytermében) Napirendi pont: v / I.) A társadalmi tualjdon védelme v j / Előadd: Készéi Pálné elvt rsnő IX., ügyésze. A beszámoló után Nemes elvtárs felkéri az elvtársakat, tegyék meg észrevételeiket. Berki elvtárs Bp.íiántqlómalorn igazgatója. Hozzászólásában " egy e tó rt Készéi elvtársnő által elmond ot takkal, hogy elsősorban a Pártnak a szakszervezetnek kell felvilágositő munkával elérni, hogy a dolgozókat megnevelje, hogy ne csak a rendészetre legyen bizva a társadalmi tulajdon védelme. Elmondja Berki elv társ, hogy helytelen, elhamarkodott intézkedések rt sokszor igen nagy károkat okoznak népgazdaságunknak. Pelhozza azt a példát, hogy ilyen elhamarkodott intézkedés következtében egy gépszijat ami igen komoly érték szétszedtek, az anyagot széjjel hagyták a gépek a szabad ég alatt, az idő.viszontagságainál: vannak kitéve. Elmondja azt, is hogy a Malomszerelő vállalatnál leszereltek egy több ezer Pt-os motort átvitték a lí :.ntolómalomba és azt egyáltalán nem használják. Annak idején, amikor a leszerelésről szó volt a vállalat megmozgatott minden szervet, illetékes minisztériumot, az R.M.-el is felvette a kapcsolatot, most pedig használaton kivül van. Nem nosakodásképen, de megemliti, ho^y a Hán tolómalomb an ő csalv 3 hete igazgató. Egyetért a beszámolónak azzal a részével is, hogy a gazdasági vezető munkáját a párt politikai munkától elválasztani nem lehet. Ezt a gazdasági vezetőknek és a pártszervezeteknek együttesen, közösen kell végrehajtani. A maga részéről a határozati javaslattal egyetért azt magáévá teszi. ’Y IX., Rendőrség (nyomozó elvtT) Szakmailag kiván hozzászólni ehhez a kérdéshez, A gyakorlatban azt kell látni, hogy nem elég egy bejelentést tenni ahhoz, hogy o rendőrség a bűntényt, annak elkövetőjét megállapítsa. A feljelentések többsége év elején történik. Ez annak tudható be, hogy az évvégi leltár elkészítése után valahogy legalizálni kell a hiányokat. Ilyenkor a vállalatvezető elvtarsak .áltálában sablonosán meg teszik a bejelentést ismeretlen tettes ellen és a hozzánk intézett felejelentésük nuísolatával a Minisztérium felé fordulnak a leltárhiány leírása végett, ami általában meg is történik. Ezzel megnyugszanak az elvtársak és nem veszik észre, hogy ez tulajdonképpen nem más, mint egy alibi feljelentés. Ilyen értelemben az elvtársak részéről nagyon sok mulasztás van. Sokszor előfordul, bogy 1951-ben eltűnt dolgokat 1953-ban jelentenek be. Az ilyen bejelentések esetén ha az illetékes idevágó rendelet értelmében járunk el a vállalatvezető, főkönyvelő, raktárkezelője ellen eljárást indítanak bűnpártolás miatt, ami 1 évig terjedhető elzárást vonhat maga után. Továbbá mint mondja az elvtárs olyan hiányosságok is előfordulnak, hogy a feljelentések pontatlanaok, pl; beküldik a jegyzőkönyvet jóformán sok esetben még le sem pecsételik azon névnek, vagy egyéb adatnak nyoma sincs. z
