Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.104.a/5)
1952-01-25
n La*um'lm*' ÉA Jegyzőkönyv 1 —4,\ | ’ Építtetettt 1952. január 25.-én a IX.,Pártbizottság titkári értekezletén, Horváth elvtárs által a Vasas üzemek részére tartott szemináriumon. ' Napirendi ponti 1./ Gerő elvtárs által említett két első legfontosabb szempont kiértékelése. /l./ termelőeszközök jobb kihasználása, a termelés egyenletesebbé tétele, 2./ terv és munkaiegyelem megszilárditása./ I. a./ Milyen tapasztalatok vannak az 1951 évi tervteljesitésnél a termelőeszközök kihasználása terén ? . Neuhaus elvtársi Megjegyzi, hogy az 1951 évben kapun belüli munkanélküliség mutatkozott, a! munkaerők nem voltak kellően kihasználva és ezt a műszaki vezetés úgy akarta beállítani, hogy a terven felüli rendkívüli rendelések tették szükségessé a munkerők visszs^tartását. 11 ^>kal lépték túl ennek következtében a munkabéralapot, a kifizetett bér mögött azonban nem áll tényleges termelés. Hogy ez 1952-ben ne következhessen be, azonnal feltérképezték az üzemet és 35.000 forinttal csökkentették a béralapot, azáltal, ^-Jjogy 26 fizikai dolgozót és néhány adminisztrativ dolgozót áthelyeztek. Biztosították emcsak a munkerő, hanem a munkaidő .teljes kihasználását is, amire maguk a dolgozók hívták fel figyelmüket. Ennek eredményeképpen az első dekádot 110 $-ra teljesítették. Klg 1951-ban önköltségcsökkentést nem hajtottak végre, addig 1952-ben 24 $-kal fogjákaz önköltséget csökkenteni. Szemüveglencsegyári 1951 év vógefelé irányt vettek arra, hogy 10 naponként, majd féldekádonként értekezletet tarottak, hogy megjavítsák a munkát. Az üzemben igen sok gép áll, annak dacára, hogy állandóan a terv túlteljesítéséről beszélnek. Ennek az az ok,a hogy a termelés emelése érdekében 3 műszakra osztották be a dolgozókat, ez azonban nem vezetett eredményre, mivel nappal elegendő munkájuk van a dolgozóknak, éjjel viszont osak tétlenül járkálnak és feleslegesen fogyasztják az áramot. Ezért ezt az áldatlan állapotot a napokban meg is szüntették. Hibának találja, hogy sok olyan nagyfizetésü alkalmazott van náluk, akik nem végeznek produktív termelő munkát, továbbá a minisztérium utasítására fel kellett venniük 5 ember mellé egy művezetőt, akire nincsszüksóg az üzemben, és csak terheli a béralapot. Az üzemben nagy a szervezetlenség, a pártszervezetnek nincs meg a tekintélye, nem meri a gazdasági vezetőket felelősségre ^voni. Kohóipari Tervező iroda. Ismerteti, hogy 1951-ben nem volt tervük és nincs kilátás arra, hogy 1952-ben lesz-e, mivel munkájuk olyan, hogy nem tudják tervszerűen beütemezni, Munkájukat a minisztériumok szabják meg, ezért csak havi, vagy negyedévi tervet tudnak készíteni. Blektrójavitó V.t Az üzem 10 emberrel kezdett dolgozni és ma már 260 dolgozója van. Az üzem munkáját hátráltatta az, hogy a minisztériumtól egy kultúrmérnököt kaptak, aki az elektromossághoz nem értett, továbbá a műszaki vezetők is csak az Íróasztal mellől irányították a munkát. Minden nehézség dacára azonban a dolgozók teljesítették évi tervüket, mivel tudták a tervteljesités jelentőségét. Kövesi elvtársi 1950-ben üzemükben gépekről még nem is beszéltek, 1951-ben kaptak néhány selejiglpet, és ezekkel 3 műszakon át kellett dolgoztatni. A kevés gép hátráltatja tervteljesitásüket. A gépeket teljesen kihasználják, azonban hiba volt az, hogy a gépkezelésnél nem érvényesítették az egyszemélyi felelősséget és igy-különösen vidéki részlegeiknél- a tulhajtás következtében sok osapágy teljesen begyulladt. Bartalics elvtársi Sok nehézséget okoztak a gép elromlások, ami miatt a'munkát nem túáták folytatni, ezért a karbantartó részleg számát felemelték. A gépkihasználás terén vannak olyan szakmunkások, akik ragaszkodnak gépjeikhez és nem engedték meg, hogy a gépet álló időben a többi műhelyek használhassák. Ez a sovinizmus nagyban gátolta a tervteljesitóst. Fémárai A tapasztalat bebizonyította azt, hogy a gépek és munkerők felhasználása nem volt tervszerű, A1+ mmJmmmmmm...n—■ i '
