Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.104.a/3)
1950-03-24
r ... k n Fáy elvtars ekkor nagyon gúnyosan ledorongolta ezt az elvi ék. azt mondta: "Csodálkozott, hogy magával Trumannal?" I r’M É I Wg Csat egyik felszólalása alkalmával Somlai elvtárs sem pᣣstoerüen tett kritikát. Hogy megoldjuk a problémákat összejöttünk az elvtársakkal és kitárgyaltuk ezeket a kérdéseket, de a helyzet továbbra is maradt. Továbbra is megtörténtek megkerülésünkkel egyes személyek behelye - zése. Továbbra is helyükön maradtak Nemes, Galambos, Garamvölgyi, akik azt mondták, hogy szét kell kergetni a sorbanállókat. Pedig nem hiszem, hogy Rákosi elvtárs uta^itáe-a lett volna, hogy úgy oldjuk meg a problémákat, hogy a sorbanállókat szátkergessék, hanem legyen elegendő tej. Ezt a problémát nem lehet igy megoldani a Mária Valéria telepen, ahol munkások vannak, kik azért álltak oda reggel 6 órakor, hogy kapjanak tejet,-ahol Spielmann szétkergette a sorbanállókat. -Siroki elvtársnő: Én adtam be az elvtársaknak jelentéseket. Ebben megírtam “ ”áz“eszrevételeimet, meglátásaimat, melyet én most is fenntartok. M 5 hónapig voltam a Közértnél. Kinevezve voltunk, nem megválasztva és bemutatva a tagságnak. Az akkori pártvezet őség munkáját nem találtam jónak. Kirakat politikának láttam. Ikkor, amikor az uj vezetőség Koszó elvtárssal az élén megalakult a legfontosabb feladatnak azt láttam, szélesebb alapokon a dolgozók felé a munkát levinni. Helyes volt Vándor elvtárs megállapitása, el volt hanyagolva a politikai munka, elszakadtunk a tömegektől bizonyos mértékben. Ennek az okát abban látom, hogy túlságosan arra vettük az irányt, hogy az ellentétek a vállalatvezetés részéről, hibák kiküszöbölésére vettük az irányt munkánkban, nem adtuk meg a kellő támogatást a vállalatvezetésnek. Nem úgy vettük őket, mint akiket a Partszervezet irá- i nyit. Kicsit ellenséget láttunk a munkájukon keresztül bennük. Nem értek Viador elvtárssal egyet abban, hogy a Pártszervezet saját táborát építette ki. Mi, a vezetőségnek a nagyrésze uj volt a Közértd űél. Sem nekem, sem Koszó elvtársnak nem voltak a Közértnél ismerőseink. Mi a munkájuk által feltűnő elvtársakat állítottuk be és 0 munkájukon keresztül lett jó, vagy kevésbé jó elvtárs. Én nem voltam azon a megbeszélésen, ahol Bozsik elvtárs véleményét nyilvánította Csatról. Csatot én, mint lelkes párttagot ismertem meg. Én nem tudhattam, ha az eivtárs önéletrajzába nem vallja be, a beszélgetés folyamán nem jön ki, hogy ő partizán-vadász volt. Kóti elvtárs követett el hibákat. 6 Hónapig fel is volt függesztve. De ez alatt az idő alatt olyan munkát végzett, melynél fogva alkalmasnak találtuk arra, hogy a Tejért ellenőrzési osztályára állítsuk be. A kerületi Pártbizottság véleménye volt az, hogy mindjárt 6 hónap után ne állítsuk be,, hanem majd később. Rá két hónapra került az ellenőrzési osztály vezetésére, majd később a Fürért párttitkórává lett megválasztva. Még most sem tudom, hogy azokon a hibákon kivül, melyet az önéletrajzába beirt, lenne más hibája. Az volt a véleményem, hogy mindaddig bizalmat kell kölcsönözni az elvtársaknak, mig papíron ki nem jön, hogy ez áll fenn, a bizalmat fenn kell tartani, nem szabad megingatni, mert hiszen a vád alaptalan is lehet. Különösen akkor helyezkedtem szilárdan erre az álláspontra, mikor hibákat mondhatnám csak munkás káderekre vonatkoztatva hoztak fel. •/• JG •
