Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.104.a/3)
1950-03-17
r . nI ©á, I Murainé ©Ívtarsuő# Az É.M.U.K.-ot szándékosan hagytam ki a /ellentés - bőTTTt rilnösennek meg azok a problémák, mint az építkezéseknél. Ezeket az építkezéseket 1945-ös szemmel kell nézni. Olyan javaslatokat kell hozni, mely ennek megfelelően segíti elő a munkát. Az épitő munkások legnagyobb része vidéki munkás. A másik része osztály idegen elemek, melyek az építkezéshez menekültek a kényszermegoldás végett. Ezek befolyásolják a dolgozókat. A munkaversenynél a jó eredmények abból eredtek, hogy volt az országban egy Pozsonyi, aki beigazolta, hogy milyen eredményeket lehet'elérni és ehhez milyen módszerekkel kell dolgozni. Népnevelő munka az építkezéseknél egyáltalán nem volt. Az üzemekből az utolsó hetekben lejártak a szállásokra az elvtár^ak, .ahol "^zabad Nép" vitaesteket rendeztek, de más népnevelő munka nem folyt. Ennek a következménye az, hogy nem tudunk kádereket kinevelni. Az oktatási munka csak szakszervezeti vonalon megy. A Párt igen keveset tett ezen a téren. /te Helyes a Barcza elvtárs javaslata, hogy egy-egy tizem patronálja ezeket az építkezéseket és az üzem népnevelői foglalkozzanak a szállásokon az elvtársakkal. Ha ezeket a dolgozókat politikailag © nieg tudjuk nevelni, akkor sokkal jobb lesz a munka. Vándor elvtárs: Először is meg kell néznünk azt, hogy mi annak az oka, "* hogy_az építkezéseken ilyen ro<*sz munka volt. Az okot elsősorban abban kell keresni, hogy mi, a Pártbizottság nem foglalkoztunk • kellőképpen ezekkel a szervezetekkel. A Pártbizottság nem vitátta meg, hogy nemzetgadzasági szempontból milyen jelentősége van az építkezésnek. Alapvetően akkor fog a mi munkánk megváltozni az építőipar Pártszervezete felé, ha felmérjük ennek a jelentőségét ebben a sz-a - kaszában a mi népgazdaságunk fejlődésének, az ötéves terv, a szocializmus alapjainak lerakásában, mely attól függ, hogy hány üzem, te kórház, aluljáró, utat tudunk felépíteni. Nagy részben hozzájárul ehhez, hogy hogjan működnek az építőipari Pártszervezetek, hogyan változik meg a dolgozók viszonya a termeléshez, ezen keresztül az államhoz, a Párthoz. Ezt nagyon alaposan látni kell. Ha ezt nem ' látjuk, csak arra gondolunk, hogy van 13o alapszervünk és ebből 5 építőipari, akkor ezeket a feladatokat nem tudjuk megoldani. Mi ne úgy vegyük ezeket a Pártszervezeteket, mint általában a többi Pártsze rvezeteket. Vannak Pártszervezetek, melyeknek múltja van, ezeknek nincs kommunista pártszervezeti múltjuk és ez azt jelenti, hogy olyan módszerekkel kell itt dolgozni, mint 1945-ben az akkor alakuló Pártszervezetek felé. Vannak már olyan Pártszervezeteink, ahol lehetnek esetleg bajok, hibák, nem baj ha elterőlődik a figyelmünk más problémákra, ha kádereket vonunk el, azért a Pártszervezet tovbbi munkája menni fog.■nincs meg az építőiparban. Ezt látni kell. Ezek olyan Pártszervezetek, mint mikor tavasszal kihozzuk a palántákat és nap-,mint nap kell figyelni, ápolni és vigyázni rájuk. Ha ezt nem látjuk és úgy kezeljük, mint a többi Pártszervezetet, ez hiba lesz. Mint ahogyan Murai elvtársnő mondotta, itt 1945-ös módszereket kell alkalmazni. Javaslat: Üzemenként és konkrétan kell ezekkel a Pártszervezetékkel ”7ogTáIkozriI“tul azon, hogy külön hívjuk be az építőipari Párt- - ' szervezet titkárát, egyénenként megbeszélést kell folytatni, kőnk-8 ./.
