Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.104.a/2)
1953-11-13
i I ^^KlfeSOfei $ I * f Jeg.vzőköny v V' jy« q | felvétetett 1953. november 13.-án a IX,, Pártbizottság kibővített vólasztm nyi Ülésén. „ \$F ^ Napirendi pont: 1.) IX., Pártbizottság beszámolója a K.V, %ulEíí " ’ ’ határozatának végrehajtásáról, az októ wyp31.-l határozat alapján. ^ A beszámolót tartotta: Horváth János elvtárs kér,Pb, ' titkár. Iiozz ás zó 1 ások: Surecz elvtárs: A K#V* ható-osaúa óta meglőtt a %uggyUló,:ok. oaerope, r. dőllőttek, A K.V. határosat al&pjéa látesitáttók a pcrolazivót, L üzemi orvosi re ndelőt, mlag ruhát kaptak a dolgosáig kultwrotthont építettek K^M,*Wtús808tK%d6te*A*"W°$i68F8ití*W“ tol1 f“®“ Igen sok olyan jelenség van a Belkereskedelmi Minisztérium munkájában amire fel kell figyelni. Pl: általános tapasztalat az, hogy amikor a norma alkalmazását bevezették Magyarországon, akkor volt egy olyan tendencia, hogy mindenki normás akart lenni. Ezen' a norma vonalon igen gyakran támad az ellenség. Ehhez talajt az még az a körülmény, hogy igen gyakran a normáaik nem viszik figyelembe a dolgozók jogos ■ sérelmeit, igen könnyen kijelentik , hogy egy-egy dolgozd bérdemagóg, Ez a munkaversenyt igen nagymértékben gátolja. Taggyűléseken az egyszerű dolgozók felvetik, hogy a norm sok hogyan viselkednek. Pl: a normás azt mondja: Hát idefigyeljenek, én meg fogom mutatni, hogy ebben az üzemben 130 $-nál többet nem fognak teljesíteni. Az igazgató azzal válaszolt, hogy a pártszervezet ne bírálja a norm'sokat, mórt az rombolja tekintélyüket. Általában kifogás tárgyává teszik, hogy a pártszervezet miért foglalkozik pártonkivülivel(vonatkozik ez egy normásra) Vagy egy másik példa. A pártszervezet felfigyelt arra, hogy a bérezés torén a tröszt normása fúrja a vállalat normását és viszont. Pl: egy bizonyos munkára a trösztnél 5-ös kategóriát állapítottak meg, a ml normásunk ezt megváltoztatta 4-es kategóriára. Itt nem is az volt a lényeg számukra, hogy a munka melyik kategóriába tartozzék, hanem az, hogy kinek az akarata fog érvényesülni.Ili bája a vállalatvezetésnek, hogy az igazgató behív embereket és igyekszik lebeszélni őket a bírálatról. A Pártbizottság munkájával kapcsolatban Horváth elvtárs beszélt arról, hogy a titkár elvtársak politikai felkészültsége nem kellő. Nemesink ez a hiányosság. Hiba van a műszaki továbbképzés, az állami oktatásban való részvétel területén is. A felső pártszervek részéről sem kellően kezelik ezt a dolgot. A kommunista vezetőknek feltétlenül tovább kell tanulniok. Erre ninos lehetőségük a párttitkur elvtársaknak. Felteszem Horváth elvtárs felé a kérdést: Milyen intézkedések vannak tervezve és folyamatbatéve ennek a problémának a megoldására. üzemünkben, mint hiba jelentkezik a dolgozók ruhaellátása. Az üzemben tapasztaltak alapján úgy látom, hogy az országban ninos kellő kapacitás biztosítva,,a munkaruhák felhasználására, illetve előállítására, Vállalatunktól pl: Mezőkövesdre utatak le, hogy esőköpenyeket tudjanak beezerezni. Ez nem azt jelenti, hogy jpeeten nem lehet kap~ ni, de a közületi kiutalásra itt helyben nem tudtuk beszerezni. Ezt a kérdést azért vetettem fel, mert úgy látom, hogy más vállalatok is járnak ebben a szorító cipőben. Az étkeztetéssel kapcsolatban: Az a tapasztalat, hogy amikor megjelenik egy párthatározat, akkor megjavul az üzemétkeztetéa, azonban idővel ez egyre inkább romlik. Az üzemi, orvos vizsgálata sem azt .a oélt szóigálta, hogy a dolgozók étkezése megjavuljon. Pl: egy vizsgálat alkalmával az egyik dolgozd szekrényében találtát egy kis zsírt. Ennek eredményeként az orvos megállapította, hogyha olyan bőséges a zieradag, hogy még a dolgozó •?« -r * \ i • • z , ■ .., i . ■ ■! Vj■ /_____________ - • :_ - ; —-— ■ -a • M
