Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.104.a/2)
1951-06-13
r” i I ' ‘bfiifkiufta. 1 I Szigorúan bizalmast ./ \ Készült 3 példányban. , ■ i..t. . frfc 195T‘jdw. felvétetett 1951* Junius 13-én as M.D.P, IX.kerületben megtart* pá*>i**i*n«emányi ülésen. Jelen vannaki A kibővített pártválasztmány tagjai. /42 fő/ Hadrendi pontoki 1./ Beszámoló a Központi Vezetőség határozata alapján a kádermunkáről. 2./ A Politikai Bizottság határozata az oktatási évad befejezéséről és az uj oktatási vad előkészületeiről. 3./ A fe yelmi bizottság kiegészítése. 4•/ Bejelentések. Lantos elvtárs üdvözli a megjelenteket és a kibővített pártválaaztmányi ülést megnyitja. Horváth elvtársi Rámutat arra beszámolójában, hogy a II. Kongresszus minden téren megszabta azokat a feladatokat* melyeket a szocializmus gyors építése mellett el kell végeznünk. Azóta a K.V. foglalkozott a kádermunkával és annak megjavítása érdekében határozatot hozott, amely megállapítja, hogy a káderek fejlődése Jő és kádereinknek a zöme a feladatokat Jól végrehajtja és megállja a helyét. Megállapítja azonban azt is a határozat, hogy kádermunkánk, kádereink fejlődése, Pártunk gyors fejlődése a szocializmus építése mellett lemaradt. Kiemeli, hogy milyen rendkívüli nagy Jelentősége van a Jő kádereknek, mert ezek gyorsítják, mig a gyengébbek lassítják a fejlődésünket. Elmondja, hogy Pártunk II. Kongresszusán Rákosi elvtárs megmondotta, hogy milyen uj nagy feladatok állnak Pártunk előtt, mint államh<almurik további megszilárdítása, a szocializmus gyorsuló tempója. Ez szükségessé tette azt, hogy a pártszervezetekből ezrével csoportosítsuk át a kádereket különböző állami és gazdasági funkcióba. Az átosoportositásban azonban nem minden esetben mutatkozott meg a tervszerűség. A hiányok részben adődtak a nagy feL- s adatokból, részben abból, amit Rajk ős Szőnyi kémbandája kártevő módon bevitt a káderpolitikába, mely nem egy esetben dezorganizálta a pártszervezeteket, hogy kivonta a kipróbált, fejlett, pártiskolát végzett kádereket és a Pártbizottságokat állandó átszervezésben tartotta. A Központi Vezetőség 195o. febr. lo-i határozata a pártszervezetek feladatául tűzte ki, hogy a vezetőségek ujjávdlasztáeával, a termelő és pártmunkában kitűnt uj, fejlődőképes erőket vonjuk be és ezzekkel erősítsük meg pártszervezeteink vezetőségeit. A vezetőségek ujjáválasztása hozott is komoly Javulást, bár ezen a téren nem egy esetben komoly és dur^, va hibákat követtünk el. Sok esetben utat engedtünk olyan elemeknek, akik nem voltak alkalmasak pártfunkció betöltésére. A K.V. megállapította azt is, hogy a Pártbizottságok nem vonták le a tanulságot a Rajk, Szőnyi és a többiek káderrombolő munkájából és még ma is megtalálhatók ezeknek a kártevőknek a nyomai. Mindezek a hibák elsősorban as éberség hiányából adódtak, kerületünkben is van elég sok ilyen példa • Különösen súlyos hiba volt hogy nem helyeztünk súlyt a káderek politikai megbízhatóságára, Párt ős osztályhüségére. Kan vizsgáltuk meg eléggé a kádereknek a múltját. Mindezek tették azt lehetővé a termelés területére és a pártszervezetek vezetésébe bekerültek osztályidegen elemek. Ez a megállapítás a tömegszervesetekre, állami és egyéb funkciókra még fokosottabban áll. Rámutat továbbá arra, hogy as utolsó hónapokban egész sorát váltottuk Is azoknak, akik nyilasok, hunyadi páaoélosok, nagykereskedők ás hasonló elemek voltak. Me említi Bundi és Palásti esetét. Az éberség hiánya, a gondatlan káderkiválogatáa nagy mértékben növelte as egészségtelen káder fluktuációt. Vidéken pl. több helyen a múlt évi vezetőségválasztás óta az alapszervi titkároknak mintegy 4o-45 5&-dt le kellett váltani. Be áll, ha nem is ilyen nagy mértékben, kerületi viszonylatban is. Kádermunkánkban a pártiskoláztatás és a szakmai iskolások kiválasztás nál is komoly mu/ lasztások történtek, Ennek következménye volt az, hogy a pártlskolákről egyes személyeket ki kellett zárni, vagy, ha befejezték az iskolát, akkor nem lehetett továbbvinni,mert olyan folt volt az életükben. Megemlíti Dobos Rudolf és Nagy Béla esetét. Ez a hiányosság az állami szerveknél, a Tanács, a rendőr égi vonalon is megvolt. Az a véleménye,hogy ezek az elemek nem egy esetben a pártszervezetek Jóváhagyásával kerültek fontos funkciókba. Kovács elvtárs referátumában megállapítottál hogy a politikai vakság, önteltség, elbizakodottság az éberség eltompulása,az ellenség lebecsülése, az ellenőrzés hiánya, a tö megektől való elszakadás volt ennek a tűrhetetlen állapotnak az oka. Megállapítja, hogy bár a K.V. és Rákosi elvtárs több Ízben felhívta a döntő kérdésre, azonban mégsem hajtottuk végre következetesen a kommunista c z Á. —: :_____... . _____________________________________________:__________________________________________________
