Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.103.a/5)
1950-06-14
7 ^ ^-.mm , r6 ./ é Hogy a termelékenység így alakult egy órára esően, véleményünk' szerint annak is betudható, hogy hiányzik gazdas%i vezetőinknél az egyszemélyi felelősség. így kerületi viszonylatban mi legalábbis nem tudunk egyetlen egy^esetről sem, hogy a.felsőbb ipari hatóságok felelősségre való vonása érvényesült volna. És ezen" a vonalon Így kerületig viszonylatban csak most a legutóbbi hónapok folyamán történt változás. Ebben a műszaki vezetők felelőtlenségének és kérdésében közrejátszott az üzemi háromszögeink helytelen értelmezése is. Termeléssel kapcsolatos határozatokat hozott az üzemi háromszög, amely végrehajtásáért a háromszög volt felelős és nem pediglen a vállalatvezetőslg. Az jllyen ir nyu kollégiumi vezetés t érméit ze tsz érül eg a vállalatvezető egyéni felelősségének a rovására ment. A jövőben Gerő elvtárs megállapítása után ezen a háromszögek helytelenül való értei! mezésén változtatni kell. Olyan formában, hogy a háromszögeknek informatív jellegük van, hol a vállalatvezetés tájékoztatja a párt és szakszervezeti szerveket a termelés állásáról és kivitatnak ogy-egy termeléssel kapcsolatos döntő kérdést. Az egyéni felelősség alól való kibújás egyik kalsszikus példáját mutatta a Községi Kenyérgyár de az a pédla arról is jő lesz, hogy megmutassa a helytelen szolidaritásnak a kérdését is. A Községi Kenyérgyár- 1 bán cigarettavéget találtak a kenyérben. A termelési osztály vezetőjét megbüntették 25o forintra^ aki a büntetést úgy fizette ki, hogy maga fizetett ±m. lo forintot a munkavezető szintén lo forintot és minden egyes dolgozó 3 forintot. Gerő elvtárs rámutatott arra is, hogy helytelen lenne, ha a termelékenység alakulását csak az egy ledolgozott munkaórára eső termelési értékkel mérnénk le. Van a kérdésnek egy $ásik oldala is, hogy i± loo forint munkabérre mekkora termelési érték esik. Ha ezt a kérdést megnézzük, kerületi viszonylatban és a Januárt loo-nak vesszük a következő képet kapjuk: februárban lo5.5/ márciusban ■ lo7# és*áprilisban visszaesett 94#~ra. Meg kell állapítani azt, hogy ez a szám az országos átlag alatt maraf 3,9/~al. Az előbbi számok azt mutatják, hogy kerületi üzemeinkben a munkabérek sokkal fokozottabb mértékben emelkednek, mint a termelékenység. Kerületünkben igazán érvényes Rákosi elvtárs megállapítása, hogy megesszük á~s a jövőnket. Az elvtársak nagyon jól tudják azt, hogy ilyen állapotot sokáig fenntartani lehetetlen. Természetszerű, hogy ilyen egyenlőtlen alakulás hátrányosan befolyásolja az önköltségcsökkentést. Es ez pediglen összeköttetésben van kedvezőtlen béralakulással, mert araig az önköötség az elmúlt 4 hónap folyamán 4 tized százalékkal -csökkent, addig a dolgozók névleges keresetem,mely alatt a különböző árleszállításokkal kapcsolatos többlet-kereset nincsen bent, 12.7/-kal emelkedett. Ha ezt a kérdést még tovább boncolgatjuk, akkor azt látjuk, hogy komoly mértékben emelkedett az 1 órára kifizetett munkabérek, mely januárban 3.46 Étről, áprilisban 3.85-re emelkedett fel, tehát ll/-al. Hogy ez a kiugrás bekövetkezett, abban nem kis szerepe van a jobboldali szociáldemokraták machbációjának, bérdemagőgiának és a hér és normacsalásoknak. Mint hogy Gerő elvtárs megállapította, hogy az ellenség uj frontot nyitott népidemokraciánkkal szemben a termelés területén. Azért következhetett be ilyen tömeges méretű bér és normacsalás, mert^ftaxa üzemeink nqgyrésze szervezetlen, másrészt üzemeink műszaki vezetői nem JSprfják fogták kellő keménységgel kezükbe a bér és normakérdés-t. Felelősség terheli a pártszervezeteink vezetőit is. És pediglen azért, mert nem vették észre idejében a bér és normacsalásokat. Pártbizottságunk a Szót határozata után helyzete politikájának középpontjába a bér és normcsalókkal szembeni harcot. És Gerő elvtárs beszéde még fokozottabb^mértékben felhivta a figyelmünket arra, hogy milyen veszélyt rejt magábqn az ha nem foglalkozunk kellőképpen a bér és normacsalőkkal. A bér és normacsalásokról egy-két konkrét példát hoz.-4- T — —■ m <i—■!-— ■—.■■.i ..i... ..in.!.. ..... ■ ........—. - i n I
