Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1948 (HU BFL XXXV.103.a/5)
1948-10-09
r ' , -í Í-T . „ w 1 ismertették a gyártási proprammot, sót egyes üzemekben ez^eldzolsg meg is vitatták /áFi, ankét/ Műhelyértekezletek ha rendszertelenül is és üzemeink kisebbik felében, de voltak, ahol a müiielyakk bpeciálie kérdéseit vitatták meg a dolgozók. Kialakult az uj muakustypus, az ólmunkás, akik, ha sokszor^fllensóges közönnyel szembm is, de bebizonyítottak, hogy az adadnTl termelési feltételek mellett is, meg lehet dönteni a régi j^waáiclt akik valósággá tették a munkás megváltozott viszonyét aj^érl59£.ásíi©z ós akik megtestesítették, hogy a munka nálunk becsületes ÁLcstSiog dolga* ^S?W'* Megmutatkozott nemzetgazdaságunk hatalmas ós kimeríthetattlea forrásus az újítások is* az egyszerű dolgozók rájöttek arra, hogy . érdemes munkásuk felett elgondolkodni, munka körülményeikét meg javítani, a régi módszereket újakkal felváltani. Soha azelőtt nem történhetett meg csak az államosított üzemekben, hogy egyszerű munkások egész sor újításokat hozott létre, mellyel a aemzegfe&zddságnak, ot* elsősorban, de túl azon saját magunknak is helyzetét megkönnyítették# Az újítások révén megmutakozott a haladó értelmiség és a mun-, kásság viszonyának a megjavulása, mikor a mérnök elgondolásait a k munkás vasba és acélba öntötte, és fordítva, amikor a dolgozó ötleteit a vegyész kísérletezte, /Chinoin*/ Teficites vállalataink egyréaza nemcsak hogy megszüntette a folyó termelésben mutatkozó ráfizetést, hanem visszájára fordította ée ma haszonnal dolgozik. Mindezeket az eredményeket csak úgy tudtuk elérni, ha Komolyan vettük pártunk központi vezetőségének és a nagybudapesti pártbizottságnak azt a határozatát, hogy üzemi purfeszervezeteink fordulatot ^ hajtsanak végre a termelés kérőé3ei felé. különsöen az egyesülés után üzemi titkári értekezleteink, négyszög értekezleteink, döntő kérdésévé a termeiéette tettük, Ez meg, mutatkozik természetesen az üzemi pártszervezetek munkájában is. Rendszeressé, váltak a négyszögértekezletek, a VB. üléseken megtárgyalták a gyár termelésének kérdéseit, alapszerveink vezetői kezdtek elmélyülni és tájékozódni a termelés kérdéseiben. A verseny nyomán kialakult és létrejött a verseny kiértékelésére és szervezeti Összefogására alakult versenybízottsúgok, melyek munkájukat reszortokra osztották# /ólmunké8felelőa, v ersenye zervező, verseny— propegondista/ Gzakszervezeteink is kezdtek foglalkozni a termelés kérdésével a munkaversenyben. Jő munkánknak köszönhető, hogy a verseny soron egy sor üzemünk /Wolfaer, Bormüvek, Chinoin, krayer, PhŐ- bus,Xzzó, Reiss és Brett,1 Pannónia/ élüzem lett és & dolgozók százait a verseny végeztével az erősödő népi demokráciánk komoly pénzjutalomban részesítette. Gazdaságilag megerősödő üzeműink*** munkásait és gyermekeink ezreit nyaraltatta az ország legszebb nyarolóhelyeink, hhol azelőtt a kiváltságosak tivorayaztuk. Gazdasági és politikai megerősödésünk jelét mutatja az is, hogy kádereink egész sorát Újpesten és az ország különböző részein parancsnoki állásba kerültek, ahol rátermettségükkel, osztály hüsógük&el eredményes munkát végeznek. . Az uj öthőnapos munkaverseny előkészítése és szervezeti felépítése ujabb haládást mutat a régivel szemben, a versenyterv konkrét célkitűzései megkönnyítették annak kirészle tezóóét, pely ma mar egy sor üzemben nemcsak mühelyenkint, hanem a legkisebb egységig a munkacsoportig, sót áz egyénig idL* van részletezve-. S habár a szabadságolások és minden mozgalommal együtt járó apály-jelenség augusztus erején magát a versenymozgalmat és á termelést is sokhelyütt renyhévé tette, de ezt mér a szeptember hónapban teljes* mértékben kiküszöböltük, a muakaverseny uj lendületet nyert, és kiala’lkult av szocialista aunkaverseny kommunista módszere* a brig; dmozgalom. A bxigádaozgalom az az emeltyű, melynek segítségével ha azt jól megszervezzük, ellenőrizzük és irányítjuk, sikerülni fog a. munkaü'v _________________________________^_____________________________j I
