Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.103.a/4)
1950-02-20 / körzeti
« m Q m ' 7 I ...... futott hangulatról, a kohó feladatairól beszélni, ahol a referátum nem öleli fel a problémákat, ahol a referátum aöndöasze lo-2o percig általánosságok köíiilgmozogva hangzik el* És itt szeretnék rámutatni arra, hogy helytelen az a^ng^xdlraeás, hogyha nem vagyok egy jó szónok, akkor már nem is tudok jó reférátumot^gbelé vinni. Nem ezen múlik a kérdés. Ha az elvtársak elmélyednek azok^&^^H&r^i^mákbaii, arii felvetődik és felvetődhetik, ha az elvtársak a raarxi-lenini-sztaKqiHTáfiitásra és útmutatásra támaszkodnak, akkor a referátumok olyanná lesznek amilyenbe#! a kommunista párt taggyűlésén lenni kell. A referátumot mindegyik elvtárs le tudja irni és el tudja olvasni. És vegyünk példát a mi nagy tanító mesterimtől Rákosi elvtárstól, és mi se szégyeljük jegyzetünkből elmondani _ taggyűlés anyagát. És elvtársak most foglalkozzunk a beszédem elején már kerületi viszonylatban felvetett kérdéssel a kritika és önkritika kérdésével. Nem hangzik el, vagy csak ritkán | az alapszerveink vezetősége felé kritika ós ha mégis elhangzik, mondjuk meg elvtársuk őszintén elég rosszul viszonylunk ehhez a kérdéshez. Például az 5-ös körzetben szóvá tették azt, hogy ^ vagy 8 hónapja ideiglenes a vezetőség ás mi ledorongoltuk érte a felszólalót, sőt a kerületi instruktor is, aki kint volt, nem azt hámozta ki belőle ami a lényeg és ami a foltos, hanem hogy hogyan volt az a kritika megfogalmazva. Vájjon elvtársak alkalmas-e az ilyen állásfoglalás az önkritika és kritika kifejlesztéséhez. k A 13-as körzet hosszú időn keresztül a legjobb alapszerveink egyike volt. Egyszer csak elkezdett vissza esni és ol kerületi viszonylatban tudomásul vettük, hogy ez ^ azért következett be, mert- sok volt az átjelentés. Nem fogtuk fel a kérdést dialektikuson, hogy más alapszervekben is sok az átjelentés és ezekhez viszonyítva a 13-as körzetnek továbbra is az élen kellett volna maradni. Éa mert nem figyeltünk fel, igy persze nem vehettük és2re azt sem, hogy az elhangzott kritikára a 13-as körzet vezetősége és Miskovszki elvtárs is, non jól reagál és amig azelőtt egy-egy pártnapon 2o-25 felszólalás volt, ma már 7-8 felszólalást is úgy kell kierőltetni. Hogy mennyire rosszul áll ez a kérdést elvtársak, bizonyltja az, hogy bár odáig eljutottunk, hogy iraitt, amott szóvá teszik a pártunk tagjai, hogy ez, vagy az az elvtára nera birja a kritikát, de azzal sehol sem találkoztunk, hogy az önkritikát követelnék meg & vezetőségtől. A pártépités egyik lényeges béltele a párbdemokráciának az a megnyilvánulása, amikor a vezetőséget az alapszerv választja meg. Éa meg kell mondjuk elvtársak hogy ezen a téren bizony mi is komoly hibákat követtünk el. A 21-es körzetben az oktatásfelelősnek és az ifi felelősnek a bejelentése, hogy kik,az egyenesen arcus csapása a párttagság jogainak. De nem különb a kérdés a 19-es körzetben sem, amikor Szilágyi elvtárs jelentótette be magát, hogy a Pártbizottság megbízásából mától ^ kezdve ő a titkár. Persze elvtársak ebben elsősorban a kerületi Pértbizottség és azon belül én magam vagyok elsősorban a hibás, mert ezeknek a kérdéseknek a helyes megoldása természetes elsősorban az én feladatom. Ebből származik az, hogy az a vezetőkig, aki ilyenformán kerül a pártszervezet élére, nem érzi és nem is tartja kötelességének, hogy beszámoljon a munkájáról, hogy kikérje a véleményét a tagságnak és hogy a tagsággal valóban megbonthatatIonul szorossá váljon a viszonya. f Lélektelen bürokratizmus Beszélnünk kell elvtársak erről a kérdésről, amelynek számtalan jelével találkozunk különösen akkor, ha- elszakadunk az emberektől, a tömegektől és ami által megfeledkezünk arról, hogy az egyes emberek húsból és vérből vannak és azokkfcl nekünk úgy is kell törődnünk. Ezt a kérdést is legelőször a kerületi példával szeretném alátámasztani és szeretném, ha az elvtársak elgondolkodnának mélyen azon, hogy az emberek nera kartotékok, nem statisztikai adatok, hanem élő ós érző személyek, akikkel nekünk az a feladatunk, hogy kommunista módra foglalkozzunk. Mi az elmúlt időkben a 3-as körzetbe, az 5-öb körzetbe, a 12-es körzetbe beállítottunk, illetve taggyűlés elé terjesztettünk uj titkár elvtársakat, azonban nera beszéltük át velük a feladatokat, magukra hagytuk, úgy csináltunk mint a vizbe dobott emberrel, hogy vagy megtanul úszni, vagy bele fullad. És ha az elvtársak nem jól végezték al a munkájukat, akkor kemény kiütikát gyakoroltunk felettük ahelyett, hogy először önmagunkat kritizáltuk volna meg, mint a hibák elsősendő előidézőjoet. /10 : . . ^ - -- 1 . ................... - --- ........— >k m.--- — -■ .» - —1 1 1,1 “ ~ ** n——re"— I----------------------------------------------------
