Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.103.a/4)
1950-05-19 / titkári
ma J ...... : r-— '* \ ti Jegyzőkönyv. .■ elveve 195o#Májue 19-én a VIII.kér. M.D.P. pártszervezet Rákóczi tér 2 sz. alatti ^ helyiségében. Tóth elvtársnő üdvözli az elvtársakat és a titkári értekezletet megnyitja. Napirendi pontnak ajánlja* 1»/ Beiskolázás kérdése Szenes elvtársnő 2./ Ifjúsági Szövetség megalakítása Zsadányi elvtárs J./ Pártépités Zsadányi elvtárs j 4*/ Különfélék Zsadányi elvtárs Szenes elvtársnő* Pártunk Központi Vezetőségének március 29-i határozata felfedte a * í köznevelés terén mutatkozó hibákat ós rámutatott arra, hogy ezeknek a hibáknak a kutforráaa az ellenség aknamunkája. A határozat bevezetőjében leszögezi, hogy a köznevelés területén elvégeztük azt a munkát, amelyet Pártunk főfeladatként tűzött elénk. » Az 1948-49-es tanévben Pártunk helyes politikájának eredményeként a ! _ tanári és tanítói kar odaadó támogatásával, dolgozó népünk áldozatkészségével sikerült elérni, hogy az 1948-49-es iskolaévben döntően y"S raegnövekedett a munkás és dolgozó paraszt származású tanulók aránya. Két számmal szeretném bizonyítani országos viszonylatban és'hogy kerületünkben is eleget tettünk a főcélkitüzésnek, Középiskoláink első osztályaiban jelenleg az összes tanulók 57*7$-a népi származású, kerületi viszonylatban 58$ a népi származású. Az iskolák szociális Összetételének megjavítása megtörte a burzsuázia műveltségi monopóliumát. Ebbe azonban nem nyugodott bele, minden eszközt felhasznált arra, hogy kiszorítsa a tudás várát megostromló munkás és parasztfiatalokat az iskolákról és az egyetemekről.A Párt és munkáskáderek éberségének hiányossága folytán, kártevésük bizonyos | területen nera kis eredménnyel járt. Amit elsősorban kellett volna észrevenniők az elvtársaknak és ellene harcolni, az a lemorzsolódás, amely különösen az általános iskolák 5-ik, a középiskolák első és az egyetemek első osztályain volt tapasztalható, ott ahol a legtöbb munkás ős parasztfiatal tanult. Kerületünkben a középiskolák első osztályaiban 15$ lemorzsolódás taré' pasztaiható. A Színművészet! Főiskolán 28$, a Természettudományi karon 8$, az Orosz Intézetben 11$, az Orvoskaron 15$, a Bölcsészkaron 2o«5$ a lemorzsolódás. f Hogyan igyekeztek elérni, hogy a munkásfiatalok minél többen elhagyják az iskolát? Úgy, hogy az Iskolareform lényegét meghamisították. A tanulókat iskolareform elmén túlterhelték a tanulással. Olyan tananyagot állítottak össze, amely meghaladta a tanulók képességeit, elsősorban, a munkás és parasztiiatalokét, akik szakérettségire ke öletek felsőbb iskolákba, vagy akinek a családi körülményei nem tették lehetővé, hogy már előképzettséggel kerüljenek közép, vagy főiskolára. A tanulás megnehezítése következtében megszaporodott a bukások száma elsősorban a munkásszármazású tanulóknál. Kerületünk középiskoláiban 127 megbukott gyerek közül lo7 munkásszárraazásu. Különösen nagy a bukások száma az ipari szakgimnáziumokban, a 127 megbukottból 45 ipari gimnáziumi tanuló. Ezzel megakadályozni igyekezik az ellenség, hogy a műszaki vonalra fiatal értelmiségi káderek kerüljenek. De nem kevésbé tendenciózus az, hogy aránytalanul magas a 7 és 8-ik általános iskolákban a munkásszármazúsu tanulók bukásának a száma. Kerületünkben 78-án buktak meg a 7 és 8-03 munkásgyerkeke. Ezzel el akarják vanni a munkásfiatalok kedvét a továbbtanulástól. Vannak kifejezetten buktató osztályok. Ez megnyilávnul nálunk a kerületben is. j Ilyen buktató osztályok az általános iskola 5-ík osztálya, a középls- ! ■ \ l----------------------------.-------y ---------,----------ra- ---------------------------------------...... 2- - '
