Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.103.a/4)
1950-03-17 / körzeti
1 y— 7 ■ ' 'te rt 7 - 9 -0 Ha a kar. Pártbizottságtól kapott is néha kritikát, az a kritika mégsem tükrözte annyira vissza egy-egy alapszerv életét, mert hisz a Pártbizottság nem élt és nera élhet úgy lennt az alapszervben, mint amennyire lennt él a párttagság, az aktivák. Megmutatkozott a raunkatervnek a hiánya, ami úgy. jelentkezett, hogy az elvtársak számonkértek olyan feladat okajefarnit>3 elvégzett a vezetőség, de ugyan akkor rámutattak olyan^iányokra is, amiket el kellett volna végezzen a vezetőség* Mibőlllriiadft yaJ hogy ezen a téren igen eok hiányosság jelentkezett,? Azt ih^zemkbból, hogy nera szoktuk meg, hogy hónapról-hónapra előre elkefez^fett tervek alapján dolgozzunk és ezért a munkánk sokszor kapkodóvá válik, vissza nyúlunk túlhaladt kérdésekhez, vagy előre szaladunk egy sokkal későbbi időpontjban megvalósítandó feladathoz. I Ezért javasolom, hogy ápirlis 1-re minden alapszer# készítsen 3 hónapos munkatervet és annak egyik példányát március 28-ig adja le a szervezési osztályra. Volt idő, amikor készítettünk már munkatervet és akkor megbeszéltük annak fogyatékosságait, hiányait. Azóta sokat fejlődött a vezetőség, de maga a tagság is. Ezek álap-i ján tudjuk biztosan, hogy az elvtársak ezt a feladatot jól fogják te. tudni megoldani. i A taggyűléseink nagy többségükben fegyelmezettek voltak. És még ta olyan helyen is kitartóan részt vettek az elvtársak, ahol szükségtelenül túl hosszúra nyúltak a taggyűlések. Azonban annál nagyobb hiba mutatkozott a pontos kezdés terén. Nem mélyítettük el még mindig eléggé a tagságban, hogy a taggyűlés kezdete ünnepélyes pillanat a kommunisták részére és a burzsuázia életformájában lehetett csak divat ós sikk az elkésés, a kósőri való megjelenés az értekezleten. Nem jött ki a taggyűlésen, hogy mennyire ünnepünk az április 4-8# a magyar nép felszabadulásának ünnepe. Holott feladatunk lett volna ennek a tudatosítása, feladatunk latt volna a határozati javaslatunkban az ezzel kapcsolatos tennivalók rögzítése. Ez is bizonyltja, hogy még hajlamosak vagyunk a mechanizmusra és még nera váltunk eléggé politikai irányitójává a feladatoknak. Felszabadulásunk, a 3 éves tervünk, az 5 éves tervünk mindegyike ismét és ismét eszünkbe kell, hogy juttassa, hogy a Sz.U, segitta ségé és utraiáatása az, amely az országunk függetlenségét, békéjét, a szocializmus építését lehetővé teszi részünkre. A Sz.U. gazdag tapasztalataiból merítünk egy-egy sikeres harc megvíváséhoz, egy-egy feladat elvégzéséhez. Mégis azt kell tapasztalnunk, hogy az elvtársak a maguk munkájában és igy a taggyűlések megszervezésében, irányításában, levezetésében, nem használják fel a rendelkezésükre álló bő irodalmat, amely pedig nagyban elősegítheti az elvtársak munkáját. Ezért javasolom, hogy az elvtársak a jövőben behatóbban tanulmányozzék a szovjet irodalmat és hogy őseik egyetlen egy példát mondjak a taggyűlések előkészítéséhez használják fel pl. a "Pártmunka Moszkva Nagyüzemeiben" cimü Szikra kiadású könyvet, amely komoly útmutatást ad munkájukban. A taggyűléseinken foglalkoztak az elvtársak a béke kérdésével, mint a szocializmus építésének egyik feltételével. Ami arra világit rá, hogy a tagságunk mindinkább kezdi felismerni, hogy a béke nemcsak államaparáfcusi feladat, és nem kizárólag honvédség kérdése. Bár tudjuk mindannyian azt, hogy milyen rendkívüli fontos a Néphadseregünk állandó erősítése, de tudnunk kell azt is, hogy a tudatosító munkánk nem állhat meg a tagságnál, hanem ki kell szélesítenünk a pártonkivüliek széles tömege felé és nem kampányszerűen, hanem állandóan kell az agitációnkat vinni. 40 I ' -ta. . . ■ .... —.....-............ - -----. — ■ ■— ■ i '■■■■ 1 ■■■ ■ "■■■' — "*»■' ■■' -- - . .........
