Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.103.a/4)
1950-02-20 / titkári
) >;v ♦ r 5 -I A vezetőség nem hozza a taggyűlés elé, mik a tervei, nem hoznak a kommuniotékra nézve érvényes határozatokat és igy a tagság nem érezheti azt, hogy ő is résztvesz a Párt ottani politikájának kialakításában. Nem érzi a tag ág azt, hogy az ő munkája mennyre segit heati és erősítheti demokráciánk további fejlőd éeét. Nem hangzik el, vagy csak igen kevés esetben a vezetőség fölé ktfitika, ami inkább dicséret lenne, vagy a hibák elkenéee, mint kritika* Ha pedig mégis kritikát gyakorolnak, akkor úgy ledorongolják, hogy elmegy tőle a kedve örökre* Jellemző, hogy viszonyulnak a kritika kérdéséhez az intézményekben. Pl* a rendőrpa rancsnokságon Halmos! elvtárs kritikát mert mondani a vezetőség munkájáról. A taggyűlés után többen körülvették őt és megkérdezték, hogy felsőbb utasításra tetie-e* És egészen meglepődtek,amikor azt mondta, hogy nem, hanem a politikai Bizottság október 20-i határozata alapján tette, amely felhívja a tagság figyelmét az éberségre* A pártdemokrácia lábbaltiprására jellemuő az, hog a vezetőségeket az alapszervezetekben minden megvitatás nélkül beállítják és mg arra sem méltatják a tagságot, hogy mégismertetn'k, kik is azok akikről a szavazásnál dönteni kell* j rendőrparancsnokeágon az egyik alapsze vi titkárt, a Ganz ár' mmérő- 4 nél-Hoke pártitkárt ée Kis. elvtársnő népnevelőfelelőst úgy állitotiák be, hogy azok a taggyűlésen jelen sem voltak, sőt az egyik nyaralt és még maga sem tudott arról, hogy párttitkár let • Azt hiszem elvtáreak, világos, hogy az ilyen dolgokért elsősorban a kerületi Pártbizottság a hibás, mert nem találtunk módot arra, hogy az uj vezetőség beállításánál jelen lettünk volna* Világos, hogy az a vezető, aki ilyen formán kerül egy pártszervezet élére, nem is érzi, de nem is tartja kötelességének, hogy beszámoljon a munkájáról és kikérjen tagság véleményét, akik őt voltaképpen megválasztották. Beszélnünk kell elvtársak a Pártunkban a kispolgári veszély jelentégeitől. Kerületi viszonylatban a mi pártunk kb. 30 $-a munkjs, a töbLi alkalmazott, kisiparos, kiskereskedő, háziasszony ée értelmiségi foglalkozású. Semmi kéts ég tehát, hogy ezeknek a tagoltnak igen nagy többsége magával ^--hordja azokat a kispolgári hagyományokat és élőitől eteket, amelyekről uB; in mondja, hogy kiirtásuk a proletárdiktatúra egyik feladata* Nagybudapesti viszonylatba n a Párt tagjainak 45 #-a ilyenekből került ki. Ez módot nyújt a z ellensé nek arra, hogy be olyását éreztesse a Pártban, különösen a válságos helyzetekben, amikor a kispolgári rétegek ingadozni Kezdenek ée in adózásukat; átviszik a Pártra is. Az átmenet a kapitalizmusból a kommunizmusba egész történelmi korszak. Mig ez a korszak be nem íe jeződik, a kizsákmányolék okvetlenül megőrzik reményüketa a restaur áciéra és ez a remény restaurációé kísérletekké válik. Á kapitalista tár* adalom átezervezése igen nehéz felada z. Nemcsa k azért, mert az előző társadalmi rendtől teljesen eltérő rendszert akarunk és valósítunk meg, hanem azért is, mert azokat az uralkodó osztályokat ée rétegeket, akik a kapitalizmus idején a hatalmat birtokolták, elvetik. Az uj társadalomhoz uj etoberekre van szükség, akik fel tudják venni a ha rcot a társadalom áta lakitásáért. A kispolgárság a. kapitalizmushoz húz, vagy ide-oda ingadozik. Ma a proletariátus: al megy, holnap visszaút en a fór a<alom nehézségeitől. A munkás ág fél-vereségére is pánikba esik, ideg* skedik, kapkod, siránkozik és egyik táborból a másikba szaladgál. Éppen ezért az ilyen tagjainkat az osztálynézet ée a Párt szempontjainak megfelelően kell neve Imi, amely nem más, mint harcedzett, öntudatos osztálytudatos emberek nevelésén keresztül a kapitalista tára dalom meg-6 -----7~^------------------------------------------■ ....................................-sm -------------------— . . ; I
