Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.103.a/4)

1950-01-06

• •----------s-----'r~~>—»----------------------­­­— " ■ ■ m ■ ■ ^- ->- 1 I • , ' jT / J e ,fl y z L.k ö,„nj y,i ^ *- Felvéve 195o.Jano$r 6-án megtartott körzettitkári értekezleten Rákóczi tér 2 sz* / alatt. ^ V'l# Zsadányi -jiVtárs a Pártbizottság nevében üdvözli az elvtáreakat és a tif&toí érte­kezlet a* megnyitja. Napirendi pontnak ajánlja: 1./ Taggyűlés kiértékelése /*Zsadányi elvtársí/^N^P 2./ MNDSZ, feladatai /iKrizner elvtársnő:/ > , 3,/ Különfélék /:Zsadányi elvtárs:/ }../■ ^E&ádányi elvtárs* A taggyűléseknél, amely most lezajlott, az előzőkhöz viszonyítva ' ‘ viaszaeoés mutatkozott. Rá kell mutatni azokra a hibákra, amelyek j . az elmúlt taggyűlésen jelentkeztek és rá fogunk mutatni a mostani 1 taggyűlések hibáira is, amelyek sokkal súlyosabbak voltak, mint amik eddig jelentkeztek a taggyűlések alkalmával. Háromréazre bontom ezt a kérdést és kérem a titkár elvtársakat, hogy a vezetőségi ülés alkalmával, a kiértékelésnél szintén három részre osztva tárgyalják. 1./ Politikai vonatkozású, ami elsősorban a titkár elvtáreaknél mutatkozott. te i 2./ Előkészítés 3./ A taggyűlés lefolyásában mutatkozott erősen meg. Nem térek ki arra, hogy melyik hiba, melyik alapszarvnél jelentke­zett, azonban ott ahol muszáj, ott az alapszerv hibájára rá fogunk mutatni. ▲ politikai hiányosság abból adódik, hogy a taggyűlésre a referá­tumok nem voltak kellően feléuitve. elkészítve. Az államosítás kérdésénél mellőzték a diferenciált. pM í-h /ÍTfi - Mi értesítettük az elvtársakat, hogy a munkás lakta körzetekben és a pllgári körzetek­ben ennél a kérdésnél melyik részt hangsúlyozzák ki jobban, mégis egy általános meghatározásban vitték ki ezt a kérdést. Az alapszerv* ben meg kell ismerni a helyi adottságokat és az elvtársak azen a téren mégis mulasztást követtek le. Azért következhetett az be, ■, hogy egyes körzetekben meg sem tapsolták az államosítás kérdését. Nagybudapest kialakításának Ismertetésénél nem vontak eléggé pár­huzamot az elmuit rendszerrel kapcsolatos problémák és a mai rend­szer között. Nem hangsúlyozták ki, hogy az elmuit rendszer urai miért nem akarták megvalósítani Nagybudapestet, és nem tattek kellő összehasonlítást. Ugyancsak a politikai referátumnál mutatkozott meg több alkalommal is, hogy hiányzik a Sz.U. iránti szeretet és hálának megnyilvánu­lása. Nem az a feladat, hogy egy mondattal, egy szólammal a Sz.U,­­ra utaljunk, hanem amikor Nagybudapest feladatait ismertetjük utaljunk orra, mennyire köszönhetjük ezt a Szovjetuniónak, mennyi­re a Sz.U. felszabadításának köszönhetjük, hogy erről a kérdésről beszélhetünk. Az elvtársak által szerkesztett jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy az elvtársak ebben a kérdésben elég lazán kezelik a feladataikat. Nem tűnik ki a referátumokból Pártunk vezető ereje és irányítása sem kellő kóppen. Egyik feladatunk lett volna rámutatni arra, hogyPártunk milyen mértékben irányítja az országot Nagybudapest megvalósításával. 1945-ben Pártunk már létrehozta a Nagybudapesti Pártbizottságot, mely politikai és gazdasági egységként kezelte Nagybudapest területét. 1947**hen Rákosi elvtárs útmutatása alap­ján a Nagybudapesti pártkonferencián vetette fel Pártunk ezt a kérdést, de az ak őri idők reakciós elemei, élükön a jobboldali szociáldemokratákkal, szabotálták ezt a kérdést. Túl természetesnek vészük az eredményeinket. Ez azt a veszélyt jelenti, hogy eluralkodik egy olyan hangulat, mintha a béke meg­védése az imperialisták elleni harcban csak úgy a feladatunk len­ne. Tudatosítani kell, hogy a béke megvédésbe, az imperialisták visszaverése, csak kemény, szívós harcban jöhet létre és ehhez | á ' i kemény kommunisták kellenek, rj \ ___________________ .— 1 ■ ■■ — — - ———©—_— I _____________________________________________________________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom