Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.103.a/4)
1949-12-05
^___________ii- | ii - m ............--------------------- 7—a--------------------------: /'* # . | X" g • V ■ ■■„ , 1 1 . ’ 1 ' te. 1 ■'■■■. A- ■:•■ ■ '' ' " ■ ; '/■• '. te-1/'.'; tó J e g y z ő k ö n y / Y • Felvéve 1949. december 5-én megtartott körzett|tr^ámSfcjréek:ezl%ten Rákóczi te. 't^:r 2 sz* alatt. /J ír: , - m Szabó elvtára a Pártbizottság nevében üdvözli sás el^rársaicat ea,%ktlt:kári értekezletet megnyitja. Napirendi pontnak ajánljj^rc >. . J f jA%f Kerületi iskolai hitoktatás kérdése /Suhajda elvtárs/ / ta"' 2./ Tennivalók /Zsadányi elvtárs/ Suhajda elvtáirs: Népköztársaságunk alkotmánya, amely a Pártunk által vezetett dolgozó népünk eddig elért eredményeit tükrözi viszsza, 54. bekezdésében rögzíti le, hogy "A Magyar Népköztársaság biztosítja a polgárok lelkiismereti szabadságát éa a I vallás szabad gyakorlásának jogét.” "A lelkiismereti sza-i badság biztosítása érdekében a Magyaí Népköztársaság az egyházat különválasztja az államtól.” "A vallás ópium a népnek” /Myrx/ Miután a Sz.U, elsöpörte az elnyomó, kizsákmányoló uralkodó osztály kormányát és dolgozó népünk szétverte Pártunk vezetésével az elnyomókat, rV tőkéseket, földbirtokosokat és saját kezébe vette a hatal- i 1 mát, népünknek ninos szüksége az opiumrá; Ismeretes, hogy a vallás a burzsuázia ideológiai fegyvere és ebból autómatikusan következik az is, hogy a kizsákmányolók megdöntésével a mi országunkban is elvesztette létjogosultságát, Természetes, hogy a szétvert burzsuá osztály és volthüséges támaszai a különféle egyházak, amelyek már nem támogatók többé, hanem támogatottá váltak a szétvert, de még megbúvó reakció részóról, mindent megtesznek, hogy a vallási tévhiteken keresztül továbbra is hatalmukba tartsák azokat a rétegeket, amelyekben még éppen a régi burzsuáziá nevelés következtében nagy az elmaradottság. Megmutatkozott ez az iskolai hitoktatásra való beiratás kérdésénél, amikor Népköztársaságunk Elnöki Tanácsának rendeletét felrúgva, úgyszólván minden egyházközség, mindent megtett kerületünkben, hogy a lelkiismereti szabadságot ys hátbatámadja.A különböző egyházközségekben elkészített nyomvf tatványok, amelyeket hitoktatónükön, gyermekeken juttattak el a szülőkhöz, hogy gyerekeiket Írassák be hittanra,„ vagy szülőket ás a gyermekeket lakásaikban agitáló papok stb. Kerületünkben az e téren nyújtott segítség miatt kellett leváltani két igazgatót, egynek a leváltása jelenleg folyamatban van, az ilyen akoióban való részvétele miatt. Mindezen agressziók dacára kerületünk lakosságának egy része élt törvényadta jogával. Pl. a kér.általános iskoláiban beirt öss'ztanulók szama 833o fó, addig a hitoktatásra beiratkozottak száma 5836. Tehát a tanulók 7o.o5$-a iratkozott be hittanra. Ennél az adatnál meg kell jegyezni, hogy eredetileg magasabb volt a beiratkozottak száma, 86-88$, de a szabálytalan körleveleken történt jelentkezések miatt a különbözáte.t a közigazgatási szervek megsemmisítették. Jellemzó azonban, hogy ez az intézkedés nem váltott ki különösebb viszliangott, az igazgatók aránylag nyugodtan le tudták szerelni az esetenként hozzájuk forduló szülőket, ami azt jelenti, hogy a klerikális reakció álól mindinkább kezd kicsúszni a talaj. Középiskoláinknál, melyből 11 van a kerületünkben, /3 ipari szakiskola/ összesen beiratkoztak 3.584-en, ebból hittanra beiratkoztak 2677-en, tehát a tanulók 74.8$-a. Tanonciskola 3 van a kerületünkben. Ebből az Erdélyi utcai elektormosipariban beiratkozott 655, ebből hittanra 69, ez lemorzsolódott 64-re. Práter utcai tanonoiskolaj beiratkozott 386 tanuló, ebből hittanra beiratkozott 19, jelenleg jár 16. Bezerédi utcai tanonciskolában úgyszólván nincs hitoktatás. 3-4 tanono jár hittanra.
