Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.103.a/4)
1949-10-14 / üzemi
i r • < " ' > mm ';V egy képzeletbeli világra, mely a természetet érhetővé tesfei^íÁí^ra, A primitiv emb,er fantáziája félelemből teremtette az istenekefta _ *z volt és igy alakult ki a primitiv ember vallása. Agy mevmj*fmagának egy látszólagos biztonságot, ezt teremtette meg magának^^Sz mást £ társadalom akkori fejlettségi fokán képtelen volt. Azt tudjuk, a társadalmi fejlődés tanulmányozásából, hogy az őkkommunista társadalom felbomlott. Osztályokra szakadt a társadalom. ^z haladást jelentett, bár elnyomás volt a következménye a rabszolgák felé. A termelő erők fejlődésével már kezdtek megismerkedni a természeti JeleneáA gekkel, már nagyobb biztonságot érzett a természettel szemben. De a természet vak erőitől való félelmet egy más félelem váltotta fel. Már nem a természettől kellett félnie, hanem a nyomortól, a lesülyedéstől. 1 iehát a társadalom fejlődésével a természettől való vak félelmet felváltotta a társadalom vak erőitől való félelem. Az osztálytársadalom megjelenésével az osztályra szakadással a vallás szerepe is változott. Az államhatalmat a kizsákmányold osztályok vették kezükbe, igy az állam ^biztosította a kizsákmányolást, az elnyomást, de szüksége volt, hogy elfed, je a szörnyű kizsákmányolás tényét a kibékithetetlen osztályellenteteket. Jól Jött neki a vallás, a misztikum, a képzeletbeli világ, mert a valóság feltárása a kizsákmányolók megsemmisítését eredményezte volna, “rre hasz- I nálta a vallást, ezzel biztosította a társadalom egységét és feladatát. Kettős feladata volt. 1./ Biztosítani az uralkodó osztály számára az elnyomást. Ez az ideológiai segítség.. 2./ A kizsákmányolt dolgozók félé vigasztalást, belenyugvást, viszonylagos békességet nyújtson. A vallás ópium a népnek, mondja .Lényegében tehát a vallás nem más, mint a kizsákmányolás eszköze. A társadalom fejlődésével elérkezett a kizsákmányolás alóli felszabadulás előfeltétele is*. Y'Elérkezett a kapitalizmus fejlődésével a tényleges felszabadulás ideje a valé életben, és nem a vallási "túlvilágban", ahol örök megnyugvást és békességet, stb. hirdetnek. Legyen az övéké, akik hirdetik, nekünk a valóságra van szükségünk, amit lényegében meghozott számunkra a Szovjetunió Vöröshadserege. A kapitalizmus fejlődésével az imperialista szakaszban a társadalmi elnyomái a tetőfokra emelkedik. Erről állapítja meg Lenin: "A dolgozó tömegek társadalmi elnyomottsága látszólag teljesen gyámotalanságuk a tőkésrendszer vak erőivel szemben, melyek az egyszerű dolgozó embernek naponként több irtózatos gyötrelmet és több borzalmas szenvedést okoznak, mint bármiféle rendkívüli eseményt, pl. a háború, a földrengés, stb. Ebben rejlik ma á vallás legmélyebb gyökere." "A félelem teremtette az isteneket" a félelem a tőke vak hatalmától amely vak, mert a nép tömegei nem láthatják előre, amely a proletárt és a kistulajdonost lé^teiwiyomon azzal fenyegeti, /és nem osak fenyegeti/, hogy "hirtelenül" "váratlanul1 "véletlenül tönkreteszi, pusztulást zudit rá, koldussá, pauperré prostituálté változtatja, éhhalálba taszítja. A kapitalizmusban.ez a vallás igazi gyökere. A materializmus tudománya mentes minden miBzticizmustől, felfedi a "vak erők" lényegét, a kizsákmányolás tényét, felfedi, hogy ha a munkásosztály visszaveszi a termelő eszközöket, amelyeket verítékéből loptak el, ezeket y termelő erőket szabályozni tudja, irányítani és nem a t(lke vak hatalma uralkodik a társadalmon, hanem a felszabadult társadalom uralkodik a terme lő erőkön. /!•' ' v 9 mmmmmmm m■mmmm—mmmammm—mamimmmmmm I
