Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.103.a/4)
1949-08-19 / üzemi
7 ' ‘ p l W **' 9 Ha össze hasonlítjuk az előző 5 hónapos tervvel, ami kezdődött 1-én és tartott december 31-ig, kitűnik, hogy 4$-al alacsonyabbra .termelékenység. Ez megadja a mi feladatunkat és javítani kell munkánkat e£«ufc^J;éren‘. A muka termelékenysége jelenti az egy munkaórára eső átlago§,'’témtte^*i értéket.. Azmi azt jelenti, hogy egy ugyanazon idő a i.att többet terrfÉM^r; s ebből kifolyólag több áru áll országunk rendelkezésére. A muaMBÖrír.e) ‘Ma nyergének az emelése magával hozza az életszínvonal emelkelu^Pt is, tehát szoros összefüggésben vannak egymással. A munka termelékej^sége Szovjetunióban állandóan emelkedi, s az első félévben most is 15$-al nagyobb az egy munkaórára eső termelési érték, mint egy évvel ezelőtt. A szocialista gazdálkodás egyik fő jellemzője, hogy a munka termelékenysége állandóan emelkedik. "zt azonban nem tapasztaljuk nálunk a múlt 5 hónaphoz viszonyítva, • Ezért foglalkozni kell üzemeinkben, fel kell deríteni a vissza maradás okát. Vagy rossz a termelés, vagy egyesek rossz munkája. Elsőrendű feladat . minden üzemben, a munka termelékenységének a növelése, minden üzemrészen belül, de elsőrendű feladata minden egyes dolgozónak is. a munkabrigádnál célul kell tűzni, hogy emeljék a munka termelékenységét. Hogy a munka termelékenysége emelkedjen ajjapszerveinkben, annak előfeltétele az, hogy a pártszervezetek fáradhatatlan felvilágosító munkát végezze| nek. “zen a vonalon még nagy hiányosságok vannak és az üzemben és alapsuervekben komoly mulasztások tapasztalhatók, amit a legrövidebb időn be- I liil ki kell javítani. Kerületi viszonylatban a munka termelékenysége emel- j ^ kedett, azonban ha ezzel a kérdéssel bővebben foglalkoztak volna pártszer^eueteink, sokkal jobb eredményt tudnánk felmutatni. Nézzük meg a beruházás terén, hogy állunk országos viszonylatban.. A 3 éves terv eredeti beruhá zási terve 3.2 miliárd forint. 1949* év.*eí§|*h!ái&pjjábarn tervb,e vettük, 4.2 miliárdot fordítunk beruházásra, vagyis'. 1* állidSrodfel többet . Ess az eddigi jelek szerint teljesítve lesz anélkül, hogy az államh-á^t^i^.ásunk egyensúlyát megingatná. Ez az adatxvilágósan mutatja a magyar' nÓjsjga'Zdaság megerősödését. 1 . *'{T*N. Térjünk rá most kerületi viszonylatban, hogy állunk. Az ’eiMlt ^ fél év folya mán az iparunkban végbe menő profilirozás következét.ében elköltöztek és egy be olvadtak üzemek, ilyenek pl. óragyár,Haverland, Hevesi müszerüzem, Frimm Zimmerinann,Leuttfiller, Vig, stb. Azonban kerületünkbe ujabb alapszerveket hoztunk létre, úgyhogy a kerület termelő üzemei most- is annyi miht januárban. Kerületünkben januárhoz viszonyítva a fél év alatt a dolgozók száma 1189 fővel emelkedett. Vagyis ll$-al több személy dolgozik ma a kerület üzemeiben. A szellemi dolgozók létszámának alakulása hullámzást mutat, azonban itt döntő változás nincs. A szellemi dolgozók átlagszázaléka 19.5$ Ez a magas százalék abból adódik, hogy kerületünkben 3 közüzem van, melyek óYenntartóó és javitó munkát végeznek és központok, melyek nagymértékben emelik a százalékot. A nődolgozók száma kerületünkben nem nagy,, “z összdolgozóknak 14.2$'-át teszi ki. Ami adód: k abból, hogy kerületünkben textilüzemek nincsenek, ahol túlsúlyban nők dolgoznának. A munkaerőnél fel kell figyelnünk az úgynevezett hullámzásra. Kerületünkben ez nagymértékben nem tapasztalható, azonban erre figyelni kell minden alapszervnek. Pl. az építkezési párnál nemzeti vállalatoktól kis cégekhez mennek, akik jogtalanul többet fizetnek ideig-óráig. Vagy egyes vállalatok vezetői csalják el a szakmunkásokat az üzemben, hogy a szűk keresztmetszetüket igy oldják meg. A kapitalista társadalomban kényszer volt, hogy az egyik üzemből a másikba, menjenek, -“-zonban ami akkor kényszer volt, az ma már nem. az. Ma a munkaerő hullámzása káros a terv teljesítésére, mert az uj helyen meg kell szokni az uj munkahelyet, az uj gépet megismerni. Ami természetes, a termelés mennyiségére és a minőségére, kihatással van és vissza esést jelent. Sztálin elvtárs 1931-ben mondta, tovább tűrni a munkaerő hullámzását, es annyit jelent, mint iparunkat tönkre tenni, a termelési tervek megvalósítását lehetetlenné tér,ni és aláásni annak a lehetőségét, hogy a termelés minős égét megjavítsuk. A feladat az, figyelni az üzemben az ilyen jelenségeket, “z üzem szakmunkás szűk keresztmetszetét más utón Megoldani.Továbbképzés,átképzés utján, stb. Foglalkozni kell az emberekkel, hogy miért hagyják ott az üzemet és miért mennek az uj munkahelyre, “zen a téren, ha van észrevételük, jelentsék a kerület fele. Az ország ipara 91.1$ állami tulajdon, a dolgozók 90$ h o1gozik jelenie g á11ami t ulaj d onban. / hI . . . . .1 5_______________I r --------------------7 T-------------—— ------------———— ■— *
