Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.103.a/4)
1949-01-28
# . -2-f *• / ‘ " éhe*# Özik a y van, nuníká dsse t • Ez y kézéág kezében elnyomó szerv a másik. RáolVíJRáasa] n m lehet a burzsoázia kezéből a h-tamat elvonni. Ónak is a proletáriátus diktatúrája az egyetlen ut ahhoz, hogy a kapitalizmusból átvehessünk a szocí aX iisiaueba. 19,15-ben is a Magyar Tanáceköztáreaeág általánoe titkon vá, lasztác után békésen jött létre. Rákosi elvtára mondottá* "A terror számunkra nem i volt sport, vagy öncél, ce r.z elleni.ég által ránk kénydzeriiiett szűkeégességH. A forradalomhoz kát dolog szükségéé* Az egyik, hogy a dolgozók zöme ne akarjon a régi módon élni, t, minik pedig, hogy a burzsoázia ne tudjon a régi módon élni* Hogy a proletáriátus diktatúrája mott rém megy vérrel, azt a Vö_ röshadseregnek-köszönhetjük, Ha nekünk kellett volna ezt megvív-I nif bizony az sem lett volna rózsavíz. A B7~es forradalom jelenk tőségét nem szabad lebecsülni a mai eseméhyek mellett. A 17-es forradalom az alapja a mi demokráciánknak is. A Szovjetunióban mikor győzött a forradalom a burzsoázia azt gondolta, hogy ha a prolik viasza, a régi mederbe, akkor jönnek ők, mint Dózsa idejébenj$^gypp^£zágon, ahol 70 ezer magyar parasztot végeztek ki, aminek a kovf titezménye .Aoháoo lett. Sztálin elvtárs a*prolotárdikt túra három./! fpjEji^&átáróli "a./ meg kell törni a forradalom fcött éa kliiaiátitott kapitalisták és földbirtokosok ellenállását, meg keí^íD^iamlsitenl a tőke hatalmának visszaállítására irányuló minden néven novozeddő kísérletüket} a tó./ szervezni kell az épitőmunkát abban a szellemben, hogy az összes dolgozók a proletáriátus körül tömörüljenek ée azt a munkát abban az irányban kell vinni, hogy az osztályok felszámolása, megszüntotéee olkéazitteosék} n é?/ fel kell fegyverezni,a forradalmat, meg kell szervezni a forradalom hadseregét, a külső ellenség, az imperializmus elleni harcra." ' Sta,fyci:inxKkxtJtJ£k5£8xpi.BÍsítái,iáikiKtUKüi.:2':'.3.'ő/RkSíiiiii;ár.ólKÍtR3c/;;íáií5CxkBiix ihrBá;xaxfjírraKalHaxáiA«ixKi:!.iCKXR}íKtixáxe.'kzxs<#í{iiiiiik!x.k2<iPiá:tSii:±Kjí,ik ' Had. álljon előttünk tisztáim kérdés, mi likvidálni fogjuk ezt az egész kérdést. A kisparnsztságot, kiskereskedőt! nem fogjuk bántani, A szövetkezetek világosan mutatják, hogy merre vezet a mi utunk, falun a gépállomások, épül a forradalmi hadseregünk, amely azt a helyet tölti be, amit a VöroefcöÜsereg tölt be. Amint látjuk tehát, a magyar népidemokrácia egy egézeégés proletár diktatúra, szovjet forma nélkül* 1945-hen nem volt proletárdiktatúra, mert nem támaszkodhattunk, a dolgozó nép széles tö«* megéré. Azóta van p.öletárdikt;4túra, amióta a munkásság, a kisé parasztság és a haladó értelmiség zöme mellénk sorakozott fel. Amíg a munkáspártok egymás ellen dolgoztak, addig erről nem lehetett szó. A kezünkről be leütötték a bilincset, az ne: elég, nekünk kell tovább jrivívni a proletárdiktatúrát. Be kell hoznunk azt a hátrányt, amivel mi ö szomszédos népi de mo krédóktól le va- i 1 gyünk maradva'# Most mindenért mi vagyunk a felelősek* Nevelni kell lg magasabb ezinvonaira kell vinni a mi munkánkat * Százával kellenek a káderek, de ne hogy valakinek le fejébe szálljon a dicsőség, kekünk meg: kell hallgatni a nép szavát, A mi szocialista társadalmunk nem csak azt kívánja, hogy a normát rendezzük, hanerr a norma emelkedésénél az ki is fizessék. Ne, hogy kiszaladjuhk az utcára és kiabáljuk, hogy proletárdiktatúra van, hanem lassan világosítsuk fel az embereket. Hozzuk —————— _ I ____________________I ■ - y—7 r — ------------------------------------------— - ■ ■ ■■ ■■ ■ — s—------ «■■
