Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.103.a/4)
1949-06-23
Magyar Dolgozók Pártja VIII.kér.Üzemszervezés. 4 * * Jegyzőkönyv. Felvétetett 1949* junius hó 23-á$ megtartott üzcmt l&á^jta^ekezleten. Jelen vannak* Suhajda József, Szabó Lajos, Nagy J az üzemtitkár elvtársak. Napirendi pontok* 1./ Iskola kérdése /Suhajda ' ) 2./ Aktuális kérdések /Szabd 3./ Bejelentések. Suhajda* Az iskolapolitikai kérdése régen szerepel a titkári értekezletek napirendjén. Legutoljára tavaly beszéltünk róla az iskolák „államosításánál, A mi pártszervezeteink nem ismerik helyesen az iskolák kérdéseit. Az iskolakérdésnek igen jelnntős szerepe van a demokrácia épitásében. Enélkül nem tudnánk a proletárdiktatúra rendszerét megszilárdítani. Körülbelül négy hónappal ezelőtt Horváth M'rton elvtárs a Szabad Nép-ben egy cikket irt és felvetette a kérdést "Kit és mit tanitunk". A multrendezerben a tőkés monopólium eezköze volt a tanítás. Az iskolákban áég mindig óriásiga lemorzsolódás és ezen változtatni kell. A munkásosztály gyermekei eddig nagyon nehezen juttttak be az iskolákban. A mi iskolarendszerünk meglehetősen elavult. Pártunk vezetősége ezen a téren is gyökeres változtatást eszközöl. Tehát az a döntő kérdés^hogy kit tanítunk? A munkásosztály éa a kaisparasztsíg felé fordul a mi figyelmünk, ;r gszüntetni a tőkésosztály monopóliumát, tyíost vannak>.a'középiskolákban a jeitkezéoek. Ezeknél a jelentkezéseknél, Baeh az a különbbség, hogy most nem < bízzuk magunkat a véletlenre. Arról van szó, hogy mirdXmegkezdŐdik a tanév, kialakítsuk a megfelelő arányt, amit el lehet "érni* Megfelelő arányban behozni a munkásosztály és ezegényparasztság gyermekeit á középiskolába. Eddig mindössze az összes középiskoláinknak 7$-a volt munkás vagy középparaszt. Az egyetemeknél ennél sokkal rosszabb az arány, mindössze 5$• Nem ringatózhatunk abban, hogy ez igy rendbe van. Osztályharcban élünk és ez az Iskola területén is folyik. Nem várhatjuk azt, hogy ez az arány önmagától, megváltozik. Minden év, amit mi elmulasztunk ebben a kérdésben* a burzsoáziának a maljmára hajtja a vizet, A megállás Pártunkban mindig visszafejlődést jelent. A mi népidemokrúciánkban egy nagy kiesést mutat ez az aránytalansag. Ha gyorsan akarunk ezen változtatni, moggósitani kell összes párt és tömegszervezeteinket. Mi a feladatunk? Az a feladatunk, hogy a nyári szünidőben megmagyarázzuk a munkásosztálynak ás a szegényparasztságnak, hogy a munkásosztály az ország vezető ereje és ez kötelességet jelent és vezetőjévé is kell lenni az országnak. Arról van szó, hogy a munkásosztály döntő helyet foglal el az ország vezetéséb''-'1, de igen kemény feladat elé állítja egyrészt a munkásosztályt, kinek ment, eközben kell elsajátítani, amivel vezetni tudja ezt az országot. A régi értelmiség között igen sok munkaerő akad, aki szivvel-lélekkel dolgozik, de nem mondhatjuk, hogy ez tömegével van. Állandó veszélyforrás a nópidemokrácia részére, ha tömegével bizza a régix értelmiségre a vezetést. Hatalmas felvilágosító munkát kell végeznünk, hogy a megváltozott helyzetre felhívjuk a figyelmet. A közöny, hogy mit eredményezett, a számok beszélnek. Az általános iskold bán 60 ezer a lemorzsolódás. Ennek az oka, hogy a hiányosság következtében nem tudtuk gyermekeinket úgy nevelni, ahogy kellene, a másik oka pedig az, hogy a könnyebb ellenállás felé hajlott a dolgozó, amikor az iskolát elvégezte a gyerek, dolgozni küldte. Ha továbbra is hagyjuk ezeket a nézeteket elhatalmasodni, akkor a munkásosztály szenvedi meg. Természetes, hogy nem érti meg a munkásosztál y panaszait az az értelmiségi, akinek semmit köze nincs a munkásosztályhoz. Áldozatot kell hozni a munkásosztálynak. Vájjon a burzsoá sftxtályBk országok munkásosztálya nem-e szívesen hozna ilyen áldozatot. Szívesen kiegyeznének, ha csak ilyen áldozatot kellene hoznlok. A népidemokrácia kormánya, amit a mi Pártunk irányit, áldozatot hoz. 15 millió forintot ad erre a célra, uj kollégiumokat, stb. Össze kell kötnünk őzt a njünkát a trookizmus elleni harvval. A célunk az, hogy őszre 5 ezer munkásgyeréket vigyühk be a középiskolákba. Ez úgy válhat valóra, ha minden munkásgyereket va^tóggal kézenfogva vezetünk be a középiskolába. 2 ezer munkás gyermeket, pedig az egyetemekre kell vinni. '' í 2. I ■ T~' - 7-----------------------—---------------------------------------------------------m >
