Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.103.a/4)

1949-01-14

^-4- jf Ehhez ujabb ée ujabb összegek kellenek. Eddig példaVjBktŰL áll 1 építésünk. Saját erőnkből építettük újjá és fejleeztiW^f%d£ dlg Iparunkat, Olyan akkumulációra építettünk, am'lre JW^plta­­lieták nem támaszkodhattak és ez az akkumuláció maga aYouiOcáe­­osztály. Szovjetunióban szintén a munkásosztályra támasyrod­­tak. Még hozzá az első időben a többtermelésnem járt mindjár ugyan olyan béremeléssel. Mi az mellett, hogy ujabb ée ujabb összegeket fektetünk beruházásra, ugyan akkor az életszínvo­nalunk ismfpkozatosan emelkedik. Miért bízik a munkásosztály az életszínvonal továbbra is emelkedni fog, 1,/ Az üzemek döntő része állami tulajdonban van, 2,/ Termelés a dolgozók érdekeit képviseli, 3,/ Nem félnek gazdasági válságtól* Érdekes adatot szeretnék az elvtársakkal közölni, amit jelent a kapitalista társadalomban a termelés növekedése. Ha nézzük* 29-ben a termelés 100-nak 37-ben 122*-ra emelkedett. Ugyan akkor az életszínvonal 29-ben 100 37-ben 88* volt. Nálunk nem ez a helyzet. A termelés emelése ma egyedül bizto­­siték életszínvonalunk további emelésére. Említettem, mi gaz­dasági válságtól nem félünk, de félni kell az uj világhábo­rútól, Az uj világháborúba nem a leveréstől, hahsm a Xm meg­próbáltatástól ée ezenvedéetől. Hogyan tudjuk és hegy lehet elkerülni* 1, Erős; szilárd iparunk legyen 2. Erős hadseregünk legyen., A népidemokráoia fölényét be tudjuk mutatni a kapitalista ál­lamok dolgozóinak. Vonzóvá tessz'ük az által, hogy rohamosan tudjuh emelni életszínvonalunkat. A szocializmus építésének szakaszában vannak olyan periódusok, mikor nem emelkedi hirte­len, fehamosan az életszínvonal. Azonban itt a döntő kérdés,az, hogy kinfck az érdekét szolgál­ja ilyenkor a termelée. Gerő elvtárs, ahogy bejelentette, hogy a 49-es évben 5 mllllárddal több lesz a kiadásunk, ugyan akkor megjelölte az uj jövedelmi forrást és ez az uj forrás az önkölt­­. ség csökkentés, ^ Gyáriparunk termelése 1949-ben 21 milliárd forint lesz. Ha osak l*-ot takarítunk meg, az is 210 millió forint. Azonban 5-6*-ot egész biztosan el tudunk érni. Azonban kimondani könnyű, de en­nek megvalósítására be kell vonni dolgozó társainkat 100 és 100 ezer embernek kell átérezni és magáévá tenni. Úgy az Iparügyi minisztériumtól egyéez le dolgózőinklg mozgósítani kell őket a cél érdekében. Hogy tudjuk ezt elérni* 1,/ Hatalmsa politikai munkába kezdünk. Felvilágosítjuk őket. Ez a mi feladatunk a Magyar Dolgozók Pártjának feladata, 2,/ Szervezési munka. Be kell vonnunk mérnökeinket, mozgósítani kell az egész üzemet. Műhelyenként átbeszélni az ügyet. Az iparügyi minieztériu# kidolgozott egy tervet, mely tanács­adással szolgál az önköltség csökkentésnél minden vonalon. Az önköltség csökkentésről fognak még hallani. Egyenlőre még ezükebb körben foglalkozzanak az üzemben, Nem szabad még kivinnünk a dolgozók közé. Most januárban a normakérdés foglalkoztatja a dől­fozokat. Ne zavarjuk össze az önköltség kérdésével a normakérdést Ívtársak! Mielőtt befejezném, röviden szeretném összefoglalni feladatunkat, 1,/ Politikai vonalon alá kell támasztani úgy a kollektív keret­szerződést, mint az önköltség csökkentés kérdését, •ttzen a vonalon szóljanak hozzá, mi történt az üzemben, hogy fogadták, hogyan hajtották végre. Bármilyen észrevételük van, jelentsék az üzemszervezésen. 2./ Az önköltség csökkentési tervet ki kell dolgozni ig minden nagyobb üzemben. 9 *)anuár 22~ [ • , ' ^ ^ I • .... . .,, >

Next

/
Oldalképek
Tartalom