Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.103.a/3)
1956-05-14
'" 'fi???re Á r * ' .. \ ' ■/' /*••••' / . . \ $t * Nem tartom helyesnek azt a módszert ahogy itt a brigád munkával kapcsolatosan történt, mert véleményem szerint az IKO közölhette volna a PB-vel ezt akörülményt. Lehet hogy láttam valahol ezt a munkátervet, azonban arról nem beszélt senki, hogy egy brigád dolgozik a Ganzban. Kérem, hogy az elvtársak mindig tájékoztassanak arról, hogy mi történik, ne a VB ülésen kelljen különböző dolgokról értesülnöm. Jó félévvel ezelőtt kértünk állásfoglalást a túlórák kérdésében, akkor felmerült az a kérdés, hogy tulóranélkül nem tudjuk telj esi-, teni a tervet, mert egyrészt a gyáron belüli szervezetlenség Aammm másrészt a kooperációs vállalatoktól későn érkezik meg a gyártmány, teszik szükségessé a túlóra felhasználását. I Fel kellene a gyár vezetőségének, a minisztériumi szerveknek a figyelmét hivni arra, hogy ne engedélyezzék a túlórát, legyen már rend ezen a területen is. Mindaddig amig ezt a túlóra rendszert fogjuk alkalmazni - ami véleményem szerint mint egy ópium - addig nem tudjuk a vállalati szervek ós a minisztérium munkájában meglévő szervezetlenséget kiküszöbölni, mert ha minden szorul, akkor mégis L ft van mindig tulórá. Kérem, hogy ebben az ügyben hozzunk egy hatá-i rozatot. Állásidők kérdései Már többször tettünk vezetőségi ülésen mi la j avaslatot,mHmtftxfaakámaaafckfoi&xwimtBxiflwBBrttonmte, azonban nem történt semmi változás. Javaslom, hogy hozzunk egy olyan határozatot, hogy a gyárigazgatóit kötelezzük arra, hogy 2 hónapon belül hozzanak egy olyan rendelkezést, amelyek biztosítják hogy minden dolgozónak kiirják az állásidejét /kivéve a 2., 3., 5*-es kiesést/ és ezzel tárjuk fel, mint a munkafegyelem és a szervezetlenség egyik legfőbb mutatóját, hol jelentkeznek a főbb problémák. Kieső idők kérdése* igy nem helyes felvetni a kérdést pl. a Ganzban a kieső órák felvetésekor az az érzés keletkezik, hogy ezek hamisak. 8 %~t teszik ki az ösazbedolgozó órának, ilyen véleményem szerint nincs. Helyes lenne ha azt a számot hoznánk, melyből kitűnik, hogy tényelegesen mennyi a szervezetlenségből kieső órák száma, mert ez igy nagyonn magas. Valószinü ebben a számban benne vannak a betegfr 8égből, szabadságból adódó kieső órák száma is. Ütemes termelési nem egy egyszerű kérdés, hogy azt igy le lehetne szögezni, mint ahogy a jelentésben van. Nem eléggé egyértelmű az ütemes termelés fogalma. Az ütemes termelést nem lehet a gyárat elnagyó készáruban mérni, jobb lenne, ha a bedolgozó normaórával mérni, itt azonban ez nem tűnik ki. A szovjet gyáraknak erről azoló tapasztalatait tanulmányozva megállapítottuk, hogy ott is 2 és fél óv alatt valósították meg az ütemes termelési és nálunk mi 6 hónap alatt akarjuk megvalósítani. Javaslom, hogy maradjon a hat hónap de szolidabb arányt adjunk meg. kb. ugy, hogy az I. dekádban 25 %» a II.dekádban 33 % éa többi a harmadik dekádban jelentkezzék gyári szinten. ' Tóth elvtára* A bedolgozott normaórákat rmfanyiafh milyen pontosan iudják mérni az elvtársak? I / I . * . 1 ,f ' I Szikra elvtársi Gyáregységekre és műhelyekre bontva tudjuk adni, dekádonként elég pontosak és jók. Vonalas normaóra programm van, amiből kitűnik melyik gyártmányhoz melyik műhelynek hány normaórát kell bedolgozni, a gyártást hol kell elkezdeni és befejezni, ezt rendesen figyelemmel kisérik és erről be is számolnak/í, a teljesítést is mérik* • , ó_ 1 fo : 'ró { “ ' / í. ri. -.................................................................................... ■■ —■ » un— -Mm ■ 1 ■ m. ... 1 hé — ■« I , -J J •—— - - ■ ' ti 00
