Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.103.a/3)
1955-04-14
■fe *. í i-4-J*T A funkcionáriusok tekintélyét hogyan kívánjuk megazilárditani: Itt az alap zervezeti titkárok tekintélyé ről van szó, ami elég nehéz kérdés, mert a klinikákon ugy néz ki, hogy a párttitkár egy fiatalabb orvos tanársegéd, akinek a klinikán belül sincs tekintélye. így ténylese sen a tekintély kivívása nagyon nehéz. 1949-5o-ig, amig apártvezetés sok feladatot ellátott, a miniaaéériumi vezetés nem érvényesült ennyire, addig volt egyértelmű tekindólye a titkárnak. Miután a hivatali jelleg kialakult, igy a titkárok kezéből kiestek azok az eszközök, melyek demonstratíven mutatták a titkár erényét. A titkárok tekintélyé t nem adminisztrativ eszközökkel kell megszilárditani, hanem hogy a funkcionáriusok politikai kérdésekben komoly befolyással lehessenek a tagság felé, s az állami vezetésben biztosítanunk kell a beleszólásukat. Miért nem készült javaslat: Ugy beszéltük meg Mészáros elvtárssal, hogy az itteni megbeszélés alapján dolgozzuk ki azokat. Ez az anyag elég sok vita után jött létre, az első pont volt az, amit kollektiven mint anyagot nem tárgyaltunk meg a VB-vel, de meggyőződésem, hogy egyetért a VB ezzel. _ tó Több kérdés hangzott el tudomány-politikai kérdésekről, Stovjetunióhoz való viszony, kozmopolitizmus burzsoá ideológiai stb. : A Szovjetunióhoz való viszonynál a helyzet az, hogy a SZU orvostudománya igen sok területen olyant alkotott, amit a világ orvostudománya nem volt képes alkotni, Ugyanakkor azonban az elmúlt években követtek el hibákat, a pro^ pagálása terén, kiadtak nyomtatásban meglehetősen primitív dolgokat , pl. történt olyan, hogy a Szovjetunió neve alatt kihoztak olyan kérdéseket, amit Anglia ezelőtt már 60 évvel megcsinált. Nos orvosi vonalon az történt, hogy a szovjet tudományt nagyon sokan nem tudták megismerni a nyelvismeret hiánya miatt, hisz most alak/ult ki egy szovjet dokumentációs központ, ahol fordítják az amyagokat, de nem szakemberek csinálják a forditást. Igazában nem iserjük a szovjet tudomány eredményeit. Egyes emberek ma ugy viszonylanak a szovjet tudományhoz, hogy aki gyekor latilag - ha nem ia szél a SZovjet tudomány élenjáró volta ellen - de nem ismeri el, mivel évtizedek óta angol tudományon nevelkedett, esetleg külföldön is élt hosszabb ideig, közömbösen hagyja a szovjet tudomány. Azonban igen sok olyan terület van, ahol a SZU elismerése vitán felül tó £1! pl. senki nem vitatja a Pavlovi tudományt, hogy a Pavlovi tudomány kiszólesitóse a legkülönbözőbb területen szüksóges és fontos. A kérdés viszont azért nehezen dönthető el, mert a SZU Tudományos Akadémiája igen viharos üléseken az egyes - évek óta uralkodó - nézeteket, módosítja, félreállitja. A tudománypolitikai helyzet ilyen lehet. Viszont vannak passziv profeszszorok, akik figyelembe sem veszik a szovjet tudományt. A munkás-paraszt fiatalok helyzete: lényegében a fprdulat éve után, 1948-tól kezdték a munkás-paraszt származásuakat az egyetemre irányitani rendeletszerüen, ami a gyakorlatban sok nehézséget jelent, mert a munkásfiatalok leggyakrabban mérnöknek akarnak menni, már azok kerületek orvosi páláyra, akiket rábeszéltek, A parasztfiatalok közül sok a jelentkező, áltapában fao % & munkás-paraszt hallgató. Vannak nemkevós számban olyan esetek, hogy a szeptemberi kategórizálásnál szegónyparaszt hallgatónak ves’szük fel, s csak később derül ki, hogy nagypolgári származású. A kérvényeket a minisztérium küldi le az egyetemhefei, ahol egy bizottság alakul, mely áll:állami vezető, párt, szakszervezet, DISZ. 3ooo diák tanul az egyetemen, s ezek családi körülményeinek a leinformálása személy szerint igen nehéz lenne. Szektánsság: munkás-paraszt hallgatók, kispolgári értelmiség körében még előfordul. Általában az a helyzet, hogy elég sok klikk, érdekellentét/, marakodás, veszekedés van, s igy nyilván előfordul a szektánsság. í ' ■ -----^ _______________ - .. ■aHamtó"1' ..................
