Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.103.a/3)
1954-07-29
tt g ~ á 2, napirendi pont: Jelentés a tudományos kutató intézetek pártszervezeteinek munkájáról. Jelen van még: Gróz elvtárs a Szerves Vegyiipari Kutató Intézet párt. ..... szervezetének titkára. ^ Kenyeres elvtárs az Autóközlekedési Kutató/ixVtézet pártszervezetének titkára. ^ / \ Bartha elvtár3 a Gumiipari Kutató Inté^érsy/^árvezetőségének tagja. / ‘ \ Kérdések: tó ■ Elekes elvtárs: Van-e tudomásuk az elvtársaknak arról, hogy az Országos Pártközpont most foglalkozik a kutató intézetek pártirányitásával, mi van ezzel és mit jelent ez? A 3.oldalon foglalkozik az anyag azzal, hogy a Szerves Vegyiipari Kutató Intézet azelőtt foglalkozott a mezőgazdasággal és motft nem - miért van ez? Fülöo elvtárs: Vannak-e a kutató munkának meghatározott célkitűzései, amire a pártszervezet mozgósítani tudja a tagságot? Szokott-e lenni termelési értekezlet, ahol a gazdasági vezetők ismertetik a célkitűzéseket? ro Milyen az uj és a régi értelmiségiek kapcsolata, hogyan segit nevelni a 4 régi értelmiség az újakat. Hogyan áll a munkafegyelem és a munkaidő kihasználása? Balogh elvtárs:Említsenek meg az elvtársak uj eljárásokat, melyeket a kutató intézetek kidolgoztak és a közlekedés terén használják, vagy amit kidolgoztak, de nem használnak. Szabó elvtárs: Arról, amit Elekes elvtárs emlitett nincs tudomásunk, csak nőmi képünk van róla. Tudomásunk szerint külön kutató intézet alakult a Minisztérium mellett, amely a mezőgazdasági munkával foglalkozik. A kutató intézeteknek meg van határozva egy évre a munkatervük, azok a feladatok, amelyeket meg kell oldaniok. Tehát a munkájuk tervszerűen folyik. A jelentés foglalkozik azzal, hogy a kutató intézetek vezetői - az Autóközlekedési Kutató Intézet kivételével - megbeszélik a feladatokat a pártszervezet vezetőségével. Arra ninc3 szükség, hogy mindenegyes kutató minden feladatot ismerjen. Olyan értelemben, mint egy üzemben, hogy van-e ró termelési értekezlet - arra nem tudok válaszolni. A jelentésben csak részben utalunk az értelmiségiek kapcsolatára. Olyan szempontból nem vetettük fel, ahogy Fülöp elvtárs emlitetté. A beszélgetés folyamán ugy jött^ki, hogy ez a kapcsolat általában jó. Azonban a munkatapasztalatok átadásával kapcsolatban móg ma is tapasztalható, mint a kapitalizmusban, hogy nem szivesen adják át. A kutató intézetek dolgozói az intézeti munkán kivül még más munkával is foglalkoznak. Nem tudjuk lemérni, hogy ez milyen kihatással van az intézeti munkájára. Az uj eljárások bevezetéséről keveset tununk. Olyanról tudunk, amit nem vezettek be. Ilyen pl. a mezőgazdaság rószére készitett gyomirtó, amely már 3 éve ki van dolgozva. Ezt jelenleg is külföldről hozzuk be. A sztretnotonin gyártása nincs biztositva. A kutató intézetek munkája el volt szakadva az élettől, olyan értelemben, hogy ha egy eljárást kidolgoznak ninos meg a lehetőség, hogy a gyártásra bevezessék, a gyakorlatban való átültetésnél baj van. Balogh elvtárs: Mi a véleménye az illetékes minisztériumoknak ezekről a kutató intézetekről? Szabó elvtárs; A M.T. foglalkozik ezzel a kérdéssel és közelebb akarja vinni a kutató intézeteket az élethez. Véleményük, hogy a-kutató intézetek és a gyakorlati élet között a kapcsolat nem kielégítő. Néhány kutatót közvetlen a termelésbe akarnak bevonni, I __f______________________________________I ffi 7 s > f»a
