Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.103.a/3)
1952-05-15
' .r'":; u rá-fr rá—" wmmnrnmwm ^ •Jpr jí/^ i'k^i(íl $\ J| \ • 4 ****“>«.», ' *»lt -A ' fei, Jelentés, Kerületünkben a pártfegyelmi ügyek intéz ősének pártszerűsége, n politikai bizot teáig 1950® júniusi határozata éta állandó éo fokozatos javuláson ment keresztül. Ma már alapszerveink kevés kivétellel m múltai szemben nem két sorba intéznek el egy egy fegyelmi ügyet, hanem úgy a fegyelmi kivizsgálásról, valamint a taggyűlés) lefolyásáról jegyzőkönyvet vezetnek éa a fegyelmi alá vont párttagok adatait ia mind kevesebb nlányoaaággal veszik fel. Ab Ügyek ilyen módén valé intézésének meg von egy bizonyos fokig a nevelő hatása ia a fegyelmi alá vont személyre., de nem utolsó sorban a tagságra- ami megmutatkozik egy egy taggyűlésen cthol a tagságból mind többen szolnak hozzá éa a taggyülé© mind határozottabb állást foglal el. Kerületünk üzemeiben# intézmeényeiben a pártszervezetek jól figyelnek fel a munkafegyelem ellen vétőkre# a Párt a kormány határozatát be nem 1 rá tartó párttagokra. Jliüd gyakrabban kerülnek fel jóváhagyásra olyan Ügyek melyek ilyen cselekmények elkövetése miatt merülnek fel. Altalánoeságoan alapszervöl nk jó határozatokat is hoznak pl. a Különleges Csavargyár Pártszervezet Hivatal Józsefet felelőségre vonta* mert ittas állapotban ment dolgozni és munkáját nem tudta elvégezni, ezzel n munkaiegyelmot lazította, a taggyűlés dorgálás határozatot hozott, figyelembe vette azt, a taggyűlés, hogy ez az első eánt volt nála. Vagy a 72. Posta Pártszer- 1 vezet kizárta Pernyéss Józsefet a párttagok sorából# mert többszöri figyel meztetés ellemére indokolatlanul kimaradt a munkából és késett, A Bölcsész kari Pártbizottság Molnár József tagjelöltségét megszüntette# mert nem volt jó a viszonya a tanuláshoz# több vizsgán elbukott# ezzel Izzította a tanulmányi fegyelmet0 Ilyen és hasonló jó határosatok születtek kerületünk Pártszervezeteiben. D© tapasztalunk hiányosságokat :l.a„ Az üzemi# intézményi Pártbizottságoknál azt tapasztaljuk, hogy nem alapszérvek folytatják le a fegyelmi kivizsgálását# hanem & Pártbizottság mellett működő Fegyelmi Bizottság, ©szol elveszik az alapezervek önállóságát. Megfosztják a taggyűlést a szervezeti szabályzatban biztosított jogától, de nem utolsó sorban ©Ívesalti a fegyelmi azt a nevelő hatását melyet a fegyelmi Ügyek lefolytatásával elakarunk érni és a X.7. célul tűzött ki. Az ilyen módon való ' fegyelmi ü&yek kivizsgálása diktatórikus módszernek 18 tűnik fel a tagság előtt óo a nevelő hatás helyett megfélemlítő hatást vált ki a tagságból* Ezekre a jelenaégarkre, felhívtuk a fegyelmi referens elvtársak figyelmét és azóta javulás állt be ezen a téren, do ©unok ellenére még mindig tapasz t álható az ilyen jelenség* Bz arra vezethető vissza, hogy az üzemi, intézményi Pártbizottságok mellett nüködő Fegyelmi Bizottságok nem adják meg © kellő ságitséget az alaps z©vészeteknek, így az alapBzervessetek nem képesek jól lefolytatni a fegyelmi kivizsgálását és a helyett# hogy a segit« séget megadnák, ki oktatnák sia nlapszervi titkárokat a Fegyelmi Bizottságok inkább saját maguk folytatják le egy ©gy ügynek a kivizsgálását, Felülről jővő határozatokat visznek a tagság elé /Orvoskar, TIK./. Bet kényelmesebbnek találják és biztosabb hatásúnak vélik* Arra nem is gondolnak, hogy az igy kivizsgált é» lefolytatott fegyelmi nem éri el a célját# a nevelést. Különösen felületes hanyag mwVát végez a Vasöntő óa Gépgyár Pártbizottság geú Közvetlen a titkár elvtársiéi beszéltük meg telefonon# hogy a referení elvtárs jöjön be megbeszélé/jre. A titkár olvtárs a meghívást helyesnek találta# de a referens elvtárs sem jött be, A Vasöhtő és Gépgyár Párt* bizottsága a fegyelmi Ügyet összetéveszti a rendőrségi eljárással pl„ f/<‘, /, <’ / * ff ti ' * , ■ ■ '■ ■-/ i ■ \ ’tó-titótó: : ■, • >/ T ** s ~—rr»_ y> y jf •* tó.fr
