Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.103.a/3)
1951-03-16
-mely a felkészülés hiánya mellett Alapvető elvi kérdésekben val* tájékozat- fi lanságból eredt. Pl.nem voltak tisztában az elvtársak a proletáídiktatura mechanizmusával ós a Párt vezető szerepét állandóan összezavarták} állitva be a kérdést, mintha a Párt gyakorolná a proletáriátus diktatúráját* A gyenge konferenciák úgy jöttek létre, hogy a volt 1 éves tanulók kerületből való távozásával ezek a konferenciák voltak a legjelentősebben érintve. Ezt a hiányosságot nem vettük észre az államelmélet konferenciája előtt, csak annak hiányosságai hivták fel a figyelmet erre a tényre, néhány volt 1 éves tanulónak a gyege konferenciákba való beosztásával, már a szocialista iparosítás anyagnál jelentős szinvonal emelést értünk el. így a 3-as konferencia színvonala is erősen megjavult, továbbá meglátszott, hogy az elvtársak is igyekeztek jobban felkészülni. Ennél az anyagnál az 1-es sz.konferencia volt a leggyengébb, itt nagyon vontatott volt a vita, mely részben abból is adódott, hogy a konferencián az Á.V.H.elvtársak távolmaradása kö- I vetkeztében csak 10 elvtárs vett részt. A középfokú konferenciák az államelmélet anyagánál néhány kivétellel a tavalyi 5 hónapos szinvonal mögött maradtak. A szocialista iparosítás anyagánál általában jobb volt a felkészülés és néhány konferencia kivételével megközelítették sőt egyes konferenciák túlhaladták a tavalyi 5 hónapos színvonalat bizonyítva azt, hogy a nyári kiválogatás általában jó volt. Gyengék döntően azok az elvtársak voltak, akik most lettek bevonva egyéni tanulásk tia és megfelelő pártiskolai képzettségük nincs. Ezek az elvtársak elmondották a konferencia kiértékelésénél, hogy egyénileg nem liáják meg az anyag lényegét. Volt köztük olyan elvtárs is, mint p£,Pataki Jánosné a Vöröskereszttől, aki a konferencia után sem látta tisztán az anyagot. A titkári iskolán résztvevő elvtársak közül is a konferenciavezetők még néhány elvtársat nem tartanak alkalmasnak középfokú egyéni tanulásra, hanem a középfokú politikai iskolán látják biztosítottnak továbbfejlődésüket /Kiss László, Papi István, Várnai Gizeiia/, A titkári konferenciák voltak színvonalban a legalacsonyabbak. Mind 3 konferenciavezető és ellenőr egyöntetűen azt jelenti, hogy haladószeminárium színvonalán folyt a vita. Éberségről alig lehet beszélni, olyan kérdést, mint pl. miért szükséges a szocialista iparosítás, vagy a sztahanov mozgalom feltételeit a konferencia vezetőknek kellett kihozni. A konferenciák bizonyítják, hogy nemcsak a titkári tanfolyamra járnak rendszertelenül, de egyáltalán nem tanulnak az elvtársak* Javasóljuk,.hogy a Pártbizottság keményebben kezelje a távolmaradó titkárokat, mert elméleti színvonaluk alacsony volta megvilágítja eredőjét a pártszervezetek munkájában található hi. anyósSágoknak. A felsőfokú konferenoiavezetők munkájában főleg az Államelmélet konferencián bizonytalanság volt észlelhető, mely a gyakorlat hiányából adódott. Ez a bizonytalanság a szocialista iparosítás konferenciáján nagymértékben megszűnt. Még a leggyengébb konferenciavezetők Kádánr elvtársnő is határozottabban Vezette a konferenciát, de hiányossága, hogy összefoglalói még mindig nem foglalják magukba a vita menetét. A középfokú konferenciák vezetésére a legfejlettebb felsőfokú tanulókat állítottuk be, döntő részükben jól vezettek a konferenciát, de néhány elvtársat januárban már nem állítottunk be vezc tósre, mert az előző konferencián nem tudták a vitát kellőképpen irányítani, összefoglalóik időnként zavarosak voltak és nem voltak éberek. /Grigalek Lajos, Lőrlncz Imre, Miklós János/. A konferenciák feladat^ a Marxizmus-Leninizmus államelmélet és a Szocialista iparosítás elvi kérdéseinek tisztázása volt. A konferenciák feladatukat megoldották, mert az anyagok súlypontjait ée főként abból eredő feladatainkat jól kitárgyalták. Általában nem jöttek ki eléggé a konferenciák elég nagy részében az opportunista feditések és hamisítások, úgy az Államelméletnél, mint a Szocialista iparosítás kérdésénél. j ______________________________)J_ ______________ JB-3-
