Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.103.a/3)
1951-11-09
' # 3 /\ * £s több esetben nem tudták megmondani az elmúlt hónap terv t el jq4i tágét. Még kevesebbszer fordult elő az, hogy a bizalmi tudta volna az elmúlt h<5- • nap termelési eredményét. Pl. aFranklin nyomda ül. titkára és termelési fele; ló'se különböző adatokat mondott az elmultöhavi terv telj esi tízéiül. Az 1951 éves tervek teljesítésénél nagy szerepe lenne az üzemibizottság mellett kükodö műszaki bizottságoknak. Esek azonban mivel az üzemi bizot t ság ne? ad feladatokat, vagy mert a műszaki bizottságok javaslatai a gyakorlatban nem lettek végrehajtva, a bizottságok szétestek, vagy o'dalc névlegesen működnek. Pl. hiányzik a működése a Vasöntödében, pedig lenne számosasiadat, amelyet jó irányítással a mühelybizottság végeo tud#a hajjtani. Pl. az öntéshez felhasználható olvasztó koksz hatásfokának megjavítása, vagy a kalorikus gépek üzembiztonságának növelés*,stb, Sztahanovisták és ujitók nevelése. Nemkielégilő a szakszervezel munkája a sztahanovisták és ujitók nevelése terén sem. A sztahanovista és ujitó körök névleg több üzemben fennállnak, de ezentúl semmi jel nem mutatja működésűknek eredményeit. Ezen a területen a nagyüzemek közül még a Ganz Vagon is le van maradva. Nem osak a meglévő sztahanovisták és ujitók továbbnevelésével nem foglalkozik a szakszervezet, hanem hozzá lehet tenni, hogy az uj sztalianovisták szüleiésénél sem ^ játszik döntő szerepet. Pl. nem találtunk olyan esetet, amikor a szak sze r'r 1 vezet foglalkozott volna egy dolgozóval és ezen keresztül sztahanovistának nevelte volna. Az ujitás területén megkérdeztük a dolgozókat és igen rossz vélemény alakul ki az ujitási bizottság munkájáról. Pl. a Vasöntöde ujitási irodáját az"újítások temetőjének"hivják a dolgozók. Nagy a bürokrácia ezen a területen és kevés megértés mutatkozik az uj iráftt, Jellemző erre a Vasömtőde esete, a minisztérium megbízásából kint volt Szalai Sándor az Óbudai Hajógyár kétszeres szt alianovi sta öntője. Felkereste az ü.betitkárt és elmodnta, hogy nem érti okát annak, &ogy a bordás motor öntési eljárását, amely országos viszonylatban kötelezően elő van irva, miért nem vezetik be. Az újitási bizottság arra hivatkozva, hogy csak 1-2 db. rendelés van belőle és némi beruházás kellene hozzá, nem valósítja meg. Később meg lett állapítva, hogy Tömösközi az öntöde vezetője, mint az ujitó bizottság tagja, nincs meggyőződve az eljárás helyességéről, arról is meggyőződtünk, hogy az 1-2 megrendelés helyett 89 db. d*b, van a vállalatnál rendelve. Ezek után nem ré—fa véletlen, hogy a harmadik negyedévben az ujitások által elért megtakarítás az előző negyedévhez viszonyítva a felére csökkent. A dolgozók aktivizálására, a termelésbe való fokozottabb bevonására a termelési értekezletek alkalmasak. A szakszervezet ezen a területen meglévő munkájára a mozgósitsától eltekintva csupán azt szeretnénk megemlíteni, hogy a dolgozók a javaslataikra még mindig nem kapnak megfelelő választ. Ezekben az üzemekben lassanukezd elterjedni az a hangulat, először, hogy »em érdemes felszólalni, maúcibxiftxgi B**xisgxÉixtó*á*tomxwtBdc?xÍ3cBi majd később, hogy nem érdemes«elmenni sem a termelési értekezletre, mert úgy sem fog történni semmi. Pl. a Ganz Vagoab an osak most fogják bevezetni azt a módszert, hogy az előző értekezleteken elkxfcxx hangzott javaslatokra, annak végrehajtásáról a következő termelési értekezleten beszámolnak. De előfordul az is, hogy nem is vezetnek jegyzőkönyvet a termelési értekezletekről, pl. a Vasöntöde, Erjedésipari V. A szakszervezet termelés teiü létén végzett munkájához tartoíik még az, hogy az éjszakai műszakban a nagyüzemektől eltekintve nem találunk szakszervezet részéről inspekcióst. Ilyen üzem a Vasöntöde is, ahol egy darabig tartottak inspekciót^ majd később egyszerűen abbahagyták, */*/T ^ . r • ’ 4200 > í ................ - ......-......„
