Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.103.a/3)
1950-08-11
íí 4. & iöijön.fel,milyen szép nő van nála. Ezt a szaktársnőt állandóan üldözte, több fizetést igért neki és irodába helyezi őt, kényelmes munkára, jó fizetéssel.- Gyömbér Ilona, kinek vőlegénye katona, megígérte, hogy felmenteti, ha este fél 11-re feljön hozzá megbeszélésre. Mikor a munkatársnő/ hivatkozott arra, hogy inkább reggel jön oe kezdés előtt, azt mondta, hogy jobb lesz éjjel megbeszélni.- Kassai Évái* aki 1934—ben születet és kifutóként dolgozott, felvitte titkárnőnek, ilyen alapon. Más hasonló adatok a rendészeti osztályon megtalálhatók. Megemlítjük,hogy Kolozsi nős ember, gyermekei vannak. Kolozsi párttitkár volt,minden szavával Krizsán elvtársra és más pártösszeköttetésekre hivatkozik.Káderintézkedéseknél a Pártot elhanyagolja. Három hónapos egyéni tanuló,de két konferenciát mulasztott. Feltűnő készséggel szolgáltatott anyagot a párttitkár ellen, jelentéktelen üggyel kapcsolatban. Az igazgatási osztály vezetője:Tóth elvtárs, március óta van az osztály élén, de az ügyeket egyáltalán nem ismeri. Saját bévallása szerint napi 1-2 órát tölt osztályán.ideológiailag nem képezi magát, szakmai kiképzésre való hivatkozással, de ez utóbbit sem teszi. Pártmunkára hivatkozik, ae nem derült ki, ^ hogy mi volt az a pártmunka, ami napjának a legnagyobb részét igénybe vette. A vállalat szervezeti sémája: egy egészen primitív alkotás, amely semmikópen sem síműi az állami vállalatek már kialakult felépítéséhez. Fel kell tenni a kérdést, hogy mi lehet az oka annak, hogy a Pénzügyminisztérium eltűri olyan szervezeti séma létezését, amely az egyeni felelősséget egyenesen kizárja. V. Termelőtevékenység. Az üzem a rendelésekkel hosszú időre el van látva úgy a Pénzverőben, mint a gombkészitésnól. Ebben az üzemben mégsem lehet tervszerű munkáról, vagy terv& fegyelemről beszélni. A vállalatvezető és pártiittcár elvtársak nem ismerik az üzemi részletterv legfontosabb számait sem.A műszaki vezetők abból indulnak ki, hogy a terv amúgy is folyton változik, tehát nem érdemes vele foglalkozni. holott épen ellenkezőleg nagyfokú stabilitást lehetett a termelésben megállapítani. Így azután nincs tervlebontás, nincsenek tervkönyvecskók, nem hasonlítják menetközben az eredményeket a tervhez,sőt az egész gyártásto előkészitőszervezet hiányzik.Egy műszáléi dolgozó osztogatja szét a munkát a beérkező rendelések szerint és a művezetők maguk szabják meg, hogy mennyi anyag és munka kell a feladat elvégzéséhez. Az éberség itt sem kielégítő. A vésnöki műhelyben a pénzverő szerszámokat esténként a pénztár páncelszekrényébe kellene zárni,ae a szerszámok mégis két-három napon át a munkahelyen maradnak.- A pénzverő paviIlon falában 3o«3o cm.-es nyilast találtunk zsákokkal betömve az épület elhagyott hátsó része felé,amely mar régen megvan ós a művezető sem tudta megmondani a célját. f technológiai szempontból a Pénzverde eléggé korszerű, de a gombgyártás kisipari , kezdetleges módszerrel folyik.A műszaki emberek nem ís-mernek korszerű gyártási eljáráát, hanem a beolvasztott kisüzem módszerét folytatnák. Ugyanez áll a jelvénygyártásra is. Valószínűnek látszik,hogy át lehetne térni futószalagon történő gyártásra. A gombgyártás mindössze a forgalom 7-8^-át teszi ki, tehát a pénzverés lökósszerúségét nem tudja kiegyenlíteni. Felmerül a kérdés, hogy miért kell az All. Pénzverőben kéziereju gombkészítest folytatni? Sokkal célszerűbbnek látszik nemesfémtárgyak /arany-ezüst,platina/ gyártását idekoncentrálni. A gépek ós berendezések elhelyezése is teljesen korszerűtlen,Jellemző erre, hogy az Öntödének formázó része nagyon szűk.Itt az öntöző csak 4*4 m-es, 25 ember számára ós ktt kell étkezniük is. Ugyanakkor egy hatalmas öntöaeépület teljesen használatlanul, parlagon hever.* A mechanikában a gépek 20 r ' ' ’’ ---------—-—-------------I. . .. te_ . .te_................ 'toré
