Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.103.a/3)
1950-05-12
í ' 7 ------------------------------------—---------’----TZ-j» > . - te" " JU \ Tömegszervezetk munkája. A fiatal munkások megszervezése teljesen hiányv* zik, a Szit vezetőségaöS munkájának egyáltalán nincs eredménye. M •' t Mndsz munkája is sok kívánni valót hagy maga után* Munkájuk utupán ácfíküzönkénti összejövetelekben merill ki. Szakszervezeti vonalon a bizalmi hálózat ki van épitve, de munkájuknál ugyanazok a nehézségek és hiányosságok j elentkezne k, melyek a pártaktiváknál is vannak. Az üzemben 640 dologozó van, műhely bizottságok nincsenek, egy szakszervezeti központ vezetés irányítása alatt folyik a szakszervezeti munka. A pártirányitó és vezető szerepe a tömegszorvezetek felé nem érvényesül k Hőképpen. A párt és vállalat vezetés viszonyánál,npm érvényesül a pártnak a vezető I szerepe. ~W Üzemi hár aszög értekezleté április első két hetének kivételével rendszeresen megtartották. Az üzemi háromszög értekezletek napirendi pontok szerint folynak le, de a határozatokat csak részben hajtják végre. "A titkár elvtársnő állítása szerint"a határozatok végrehajtását gátoljál a., anyaghiány, b., egyes osztályok nem tartják be a határidőt, o., "szartározó,, munkában elfelejtik a határozatot." A pártnak a vezető szerepe hiányzik, az kitűnik abbólj hogy: a háromszög i v értekezletet a vállalat vezető elvtárs irányitja. A párt irányvonala nem minden esetben érvényesül. Az üzem területéről a kulturházban egy kis kerti kapun lehet átmenni, ahonnan ellenőrzés nélkül az utoára lehet lépni* Ehhez a kertajtóhoz a válla- 1 átvezető elvtársnak van kulcsa, mig a titkár elvtársnonek megtitltitta, hogy csináltasson,-* és kÓ3Őbb felelősségre vonta, hogy miért csináltatott saját részére is egy kulcsot. A kilépéskor a titkár elvtársnőt megmotozzák, mig a vállalatvezető elvtársat nem. A vállalat vezető elvtárs egy értekezleten kijelentette, hogy személyzeti ügyekben egyedül csak ő dönthet. Műszaki vonalon a dolgozóknak a munkaversenybe való bekapcsolását erősen akadályozzák a következők: 1./ A vállalatnak 195^-re előirányzott terve van. A tervfelbontáson dolgoz*-c nak, már készen van, azonban a tervkönyveoskék még nincsnek készen, a dolgozók nem kopt k még meg, nem tudják a munkájukat előre s igy a legtöbb helyen nem tudnak ellentervet készíteni, tehát gyakorlatilag a terv nincsen tudatosítva, nincsen levive a munkapadokig* /:Egyik jegyzőkönyv szerint, hogy a terv nincs levive a munkapadokig az akauMiLyojautimm az akadályagi ho^y a tervkönyveket a nyomda még nem készítette el.:/ 2./ A mlniszHárluaTTlT été kés osztályától gyakran kapnak olyan megrendeléseket, amelyek nincsenek az előirányzott tervben, erre rövid határidőket kopnak, tehát félre kell tenni a tervszerinti előirt munkát és azt kell elkészíteni* Ezért volt a tervszerűség! százalék 86.2$ jólehet a pénzben előirányzott tervet 132.2 $-ra teljesítették március hónapban, 3./ Előfordul sokszor az az eset, hogy a kiadott munkára felveszik a normát és felküldik az illetékes minisztériumhoz jóváhagyás végett, A dolgozók már elkésnitették a munkát, leszámoltak vele, s a jóváhagyás csak 3-4 hétre érkezik meg, tehát a dolgozó/ nem tudja, hogy mennyi idő alatt kell elvégezni a kapott feladatot# a jóváhagyásig /: coa 3-4 héten keresztül:/ csupán 100 $—ot vagy norma előleget kap, s osak később kapja utólag s élszámolásban az akkorbérét. Hátrány, mert nem tudják a dolgozók, hogy mennyiért dolgoznak* 4./ Az egyik munkánál megtörtént e következő eset: felvéették a normát, jóváhagyták a mini. sz tóriumban márc 31-ig bezárólag, a munka elkészült, az elért teljesítményt $ szerint kifizették a dolgozóknak. Április hónapban ugyanebből a cikkből utánrendelés történt, A minisztérium arra való hivatkozással, hogy a felvett és adott norma máro 31-ig volt érvényben, ho
