Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.103.a/3)
1950-03-31
- 3 -'tté, ; tf . Az elmúlt napokban felülvizsgáltunk több épitő ipari jellegű „azpkat a problémákat, melyek a vizsgálat közben felmerültek, az alábbiakbánYtüzlöm: / " >'N'- r Önköltségcsökkentés terén azokról az üzemekről tudunk adatot, amelyek'központja a kerületünkben van. Az E pille tüvegező N.V.-nál önköltségcsökkentés terén 7.5$-ot értek el, azonban ez non reális önköltségcsökkentés, mert az árak olyan magasait voltak, Rogy 7.5$-ot nem volt nehéz csökkenteni, az építésügyi minisztériumba be is adták, hogy az árait 6«5$-os csökkentését rendelje el. A Cement ós Burkolóipari N.V.-nél önköltségcsökkentés terén pozitív eredményt elérni nem sikerült, volt egy árcsökkentés, azonban ez annyit tesz ki, amennyivel a cement ára is csökkent. Lakásépítő N.V. globálisan 10$-kal csökkentette az önköltséget, azonban ez saját árkalkulációjukhoz viszonylik. 1 |Az önköltségcsökkentés területen jelenleg az a helyzet, hogy a vállalatok vezetője sem műszakilag, sem kereskedelmileg nem képesek áttekinteni teljes részletében vállalatuk működését, és igy nem tudják pontosam kimutatni az önköltségcsökkentést. Hogy az önköltséget pontosan ki lehessen mutatni, ahhoz szükséges, hogy naga Y költségvetés, amit megkapnak á tervező irodáktól egyezzenek a valódi kivijtelezési költségekkel. Felmerül az a Lakásépítő N.V.-nál, hogy a költsóg, 'vetéseket, amit megkapnak a tervező intézetektől, annak 50$-a a terveknek nem jó. A költségtöbblet, ami általában felmerül, az 25$-ot tesz ki kb.Előfordul az, hogy az anyag ára sokszor többe kerül,mint amennyi a költségvetésbeu szerepel, továbbá egyes tervezőintézetek nem az országos norma szerint állítják össze a munkabér kiadást. A tervezőintézet részéről merült fel /:Kardos:/, hogy a tervező sem előre, sem utólag nem képes megállapítani, hogy a szerkezet, melyet ő be óhajt vezetni és amellyel a minisztertanács által előirt önköltségcsökkentést akarja szolgálni, tényleg önköltségcsökkentést jelent-e és esetleg nem drágábbe, mint az eddig alkalmazott megoldási mód. A javaslat itt az és akkor lehet itt pontosan kimutatni az önköltségcsökkentést, ha pontos és felelősségteljes könyvelés indul meg minden egyes épületen, hogy rövid időn belül kellő mennyiségű dokumentációs anyag álljon rendelkezésre, hogy ennek alspján ki tudják mutatni a tényleges helyzetet. .j. munka termelékenysége területén egyes üzemeknél emelkedett, azonban egyes helyen igen rapszódikus, mint pl. az íipületüvegező N.V.-nál, ahol a főszezonban 57.— forint volt az 1 órára eső termelési érték, ugyanakkor most a 30.—forintot alig haladja meg. A munka termelékenységére komoly kihatással van, hogy sok esetben a munkaellátásnál komoly nehézségek vannak egyes üzemeinknek, igy ez fennáll az Épületszerelő N.V.-nál, ahol a múlt hónapba) nagyobb létszámú munkásságot kénytelenek voltak szabadságoltatni. Döntő hiányosság, hogy az építőipari üzemeknek nincs meg a tervük, hogy milyen munkát kell nekik végezni és igy nem tudják terveszerüen előre beosztani. Ebből adódnak a munka megszervezése körül zavarok és nehézségek, és^ ebből adódik az, hogy nem minden esetben tervszerű a dolgozó munkával való ellátása. Ezen a téren a felsőbbipari hatóságoknak és magának az építésügyi minisztériumnak kellene biztositani, hogy a tervet az üzemek megkapják és ennek alapján tudják a munkájukat megszervezni. Az Épületüvegefeő N.V.-nál tapasztalható kapunbelüli munkanélküliség ennek következtében. Kifogások merülnek fel, hogy az üzemek későn kapják meg a j tervüket a tervező irodáktól, sok esetben már dolgoznak a munkánk#mikor a 1 f tervet megkapják. i Itt is el kellene érni, hogy a tervezőintézetek a terveket határidőre£é-^ szitsék el és a megadott tervek pontosak legyenek, hogy azon különösebb változtatást ne kelljen eszközölni. 7 r ^ -----------------------------------m v '
