Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.103.a/3)
1950-03-31
Magyar Dolgozók Pártja VIII.kér.Pártbizottság Budai est,1950*március 22. Termelési megbízott. Az Építőipar helyzete és a további feladatok. „J, A Kerületi Pártbizottság napirendre tűzte, hogy megvizsgál j aa**^^,k épületben, hogy áll az építőipar helyzete és ezzel kapcsolatban nézzük>me'£, mik a további feladatunk. “ Bevezetéskép nézzük meg politikailag, milyen jelentősége van, az építőiparnak. Tudjuk azt, hogy az 5 éves tervünk sikerét a nehézipar fejlesztése biztositja, azonban döntő jelentősége van az építőiparnak is. Az 50.8 milliárd forintos beruházásból 21 milliárd esik az építőiparra. Ebből a hatalmas összegből látható, ha az építőipar nem hajtja végre sikeresen a tervet k már most az első évben is, akkor magát az 5 éves tervet komoly veszély fenyegeti. A napokban zajlott le a MÉMOSZ. kétnapos konferenciája, ahol szintén megtárgyalták az építőiparnak a legdöntőbb kérdéseit és rámutattak azokra a feladatokra, melyet az építőiparnak meg kell valósítani. «*V"' - m Ebben az évben a tavalyinál 70/>-kal nagyobb összegű építkezést kell vógre- i hajtani, ugyanakkor az önköltséget 10$-kal kell csökkenteni. Hogy a fenti célkitűzéseket meg tudjuk valósítani, ahhoz szükséges, hogy gyökeres változások álljanak be az építkezések vonalán úgy a pártszervezeteinknél, szakszervezeteinknél és a gazdasági vezetők munkájában. Az építőipar tervének végrehajtása nem egyszerű gazdasági kérdés, hanem poli) tikai kérdés is, melynek végrehajtásáért felelősek az alapszervi pártvezetőségek és területi viszonylatban felelős a Kerületi Pártbizottság, hogy a kerület területén levő épitő jellegű üzemek a tervüket teljesítsék. Országos viszonylatban és ugyanúgy kerületi viszonylatban is megállapítható hogy az építőiparban volt bizonyos fejlődés, azonban a fejlődés üteme lassú volt. Alapvető fordulat nem következett be sem politikai, sem gazdasági téren. Gazdasági téren aB építőipar ugyan 1949-ben mennyiségileg végrehajtotta az eléje tűzött építési feladatokta, de az tJ&költség terén a minisztertanács határozatát lényegében nem hajtották végre. Politikai téren megállapítható az kerületi viszonylatban, hogy pártszervezeteink munkájában fejlődés tapasztalható, azonban munkájukkal nem tudták még teljes mértékben megváltoztatni a dolgo'zók viszonyát a termeléshez. A párttagok és a pártonkivüli dolgozók elméleti színvonalának emelésénél is súlyos hiányok találhatók kerületi viszonylatban. A fejlődés jelei az épitőiparban a következőkben mutatkozik: 1./ az 1949-es tervet teljesítette, mely közel másfélmilliárdot tett ki. Ezt a feladatot a Horthy rendszer építőipara sohasem tudta volna megoldani. Ugyanakkor a magyobb építkezéseket határidőre elkészítették, j 2./ Döntő jelentősége van annak is, hogy megalakítottuk a pártszervezeteinket az összes építkezéseken és itt mér kedvező eredményeket értünk el a munkaversenymozgalom területén. 3«/ A pártszervezeteink segítségével az üzembizottságok kezdeti eredményeket értek el a dolgozók politikai nevelésénél, a szakmunkás átképzés, tapasztalatcsere megszervezése területén. At eredmények mellett súlyos hiányosságok tapasztalhatók. Ezek a következők: 1./ Nem ért el az épitőipar komoly eredményeket az alapvető feladatánál, az önköltségcsökkentés terén. Apró elvtárs az építőipari konferencián rámutatott,az építőiparnál minden l$-os önköltségcsökkentés 850 kétszobás, fürdőszobás munkáslakás építését teszi lehetővé. Nem történt fordulat a termelékenység emelésében. A munkának a szervezetlensége, annak felszámolása nem történt meg. Továbbra is laza a munkafegyelem, a gépek kellő ki- használása sincs meg, az anyagszállítási zavarok fennállnak. ._ I ■ - ■■ -........................... ■ —------------------------ — ‘
