Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.103.a/3)

1949-11-21

y '•—' f ' - —— ' — " “

J» >

■ E-eg*

,, j ’ * 110 i

í !• Egyéniverseny »egag&ry<MB^_bérgjc

Hogy ezt a kérdést letárgyaljuk, úgy kezdtünk hozzá, hctf^Mmulattuk, hogy a tervező intézeteknél épugy lehetséges a^K^ni%^jseny, mint a kivitelezésnél, tehát magánál az épitkezé8né3^MKlLlap|tottuk, hogy sző sem lehet egyéni felelőségről, komoly munK®we:jemről, önköltségőBökkentésről, stb* addig, amig ezt a kérdézK#e| nem oldjuk.

Jelenleg az a helyzet, hogy a mérnök a teljesítménybért a terfazett épület költségvetési összegének nagysága arányában kapja meg* van rá konkrét példát Fekete mérnök kiváló munkás átdolgozott 2 hoti munkával egy tervet, amely Ő millióra volt beállítva* Ennek eredménye képen megtakarított fél milliŐ forintot. A t e 1.1 esitménybéré ezáltal ' nem növekedett, hanem ősökként* Ez azt jeleni!, hogy az addigi bérezásaz Önkölieégre nem csökkentőleg, hanem ellenkezőleg ösztönzött*

Megállapítottuk azt is, hogy a terminus kitűzése, tehát a mérnöknapok kiszámítása is igen bizonytalan tényező volt* Arra jellemző Kardos mérnök esete, aki elvállalta Z mérnöknap alatt a statikai tervezés részét egy épületnek, anélkül, hogy pontosan tudta volna, hogy milyen épületről van sző, tehát vázlatterv nélkül* Amikor az oktőbe‘ - ri forradalom évfordulója közeledett, felajánlott a tervezési időből 20 mérnöknapot és amikor Sztálin elvtárs születésnapjára történtek a felajánlások, ujabb 10 napot, tehát a terminusok kitűzése teljesen irreális*

Az értekezlet megállapította, hogy a statikusok és gépészeti tervezők és rajzolok, minden további nélkül áttérhetnek az egyéni akkordra*

Az egyéni versenynél három tényezőt veszünk alapult

1* önköltségKEUkk, 2* idő /terminus/ 3* minőség*

Kiinduld pont a 48-49-es építkezések tapasztalatai, amelyek bázis számokat adnak* Ez a bázistálázat elkészítése folyamatban van ős a EBzel jövőben elkészül* Amennyi)}en tehát és ez az esetek döntő több- * sége, az intézet megrendelését kap egy ipari csarnok tervezésére, amihez haeonlő már eddig több is készült, úgy viszonyítva a bázisszámokhoz önköltségtételeket ée a tervezés idejét ki lehet tűzni*

Amennyiben és ez a ritkábbik eset, olyan épületre van szükség, amelyhez hasonlót még nem terveztek, úgy a vállalatvezetés merészen beállítja a bázisszámokat és a terv e lkészitése után leellenőrzi ennek i a helyességét* Azután a bázisszám már itt is megvan*

Megállapodtunk abban, hogy ennél a kérdésnél, az átlagmémök képességét mérik az önköltségnél a legújabb ée le gjobb addig elért eredményt* Világos, hogy a bázis szám nem tabu* A bézisszám épp úgy változik, mint ahogy változik bármely üzemben a norma, ha uj gépet állítanak be, stb*

A vállalatvezetésnek tehát gondoskodni kell arrál és a felsőbb szerveknek is, hogy a bázisszámok változását a fejlődéssel együtt mozgásba tartsa*

A minőséget a le gkiválőbb mérnökökből álló bizottság, /zsűri/ álla-Íitla meg, akiknek szaktekintélye vitára nem ad okot és szubjektlvlástól mentesek*

A megbeszélésen felmerült, hogy miután a bérezés a fenti tervnek megfelelően most már helyes irányban és ösztönzően alakulnak, ennek következtében az épület terv rovására fog menni a tervezés és igy nemzetgazdasági kárt okoznak* Ezt a félelmet el kell vetni* Elsősorban megvannak a felsőbb szervek által megállapított adőezámok, és rendelkezések, de a vállalaton belül is helyesen megszervezett ellenőrzés

£st rí?tJC“íb#n íelf9di a WMkat. Miután a t.rr .gyik .

ttol a másikba megy át. 0 “unkaréezlet^

0

I _ •