Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.103.a/3)

1949-10-14

• • • Xd-2-Ez volt éa lg, alakult ki a primitív ember vall&av,$gy keresett magának egy látszólagos biztosságot, ezt téremíbeta^p^’g magának, ’uiga \ mást a társadalom akkori txtk&AÉxk f ej lett ségi •okán képtelen volt.

Azt tudjuk a társadalmi fejlődés tanulmányozásából, hogy az őskommuni;, La társadalom felbomlott. Osztályokra szakadt a társadalom.

Ez haladóst jelentett, bár eln, omás volt a következménye a rabszolgák felé. A termelőerők fejlődésével már kezdtek megismerkedni a természeti jelenségekkel, már nagyobb biztosnágot érzett a természettel szemben. Je a természet vak erőitől való féelmet egv más félelem váltotta fel.

Max* nem a természettől ..kellett felnié, hanem a nyomortól, a le sül védéstől. ,

Tehát;

A te.! sd,d alom fejlődésevei a texmeszet tol való var üdéimét -.elváltott©, a tácsadaoim vak evődtől v ló fe alfelem.

Az o ez sál y társadalom megjeleni sevei az oszt ál viasz akadás sál a vallás szerepe is változott.

♦

‘ Az államhatalmat a kizsákmányoló osztályok vették rezükbe, ágyaz állám biztositatta a kizsákmányolást, az elnyomást, de szüksége" volt, hogy elfedje a szörnyű, kiz sármány bl ás* tényét a kibe ki t he teli en osztály ellentéteket. Jól jött neki a vallás, a misztikum, a képzeletbeli világ, mert a valóság feltárása a kizsákmányol ók raegsehímisitését eredményezte volna.

Erre Használta a vallást. őzzel biztosította a tár s ad alom' eg; só gát és hai &ciu ss. t.

Kettős feladata volt.

1./ biztos tani az uralkodó osztály számár< az elnyomást.-Jz az ideológiai segítség.

2./ A kizsákmány olt dolgozók felé vigasztalást, b lenyugvást, viszonylagos békességet nyújtson.

A vallás ópium a népnek, mondja Marx.

Lényegében tehát a vallás 'nem más, mint a kizsákmányolás eszköze.

A tá sadalom fejlődésevéi elérkezett a kiYsákményolás -alóli felsza' ' badulás előffeltétele is.

elérkezett a kapitalizmus fejlődésével a tényleges felszabadulás ideje a való életben, és nem a vallási "túlvilágban," ahol örök megnyugvást és békességet, stb. hirdetnek.

Legyen az övéké, akik hirdetik, nekünk a valóságra van szükségünk, amit lényegében meghozott számunkra a szovjetunió vörös hadserege.

a kapitalizmus fejlődésével az imperialista szakaszban a társadalmi e'ln omás a tetőfokra emelkedik. Erről állapítja meg Lenin:

"A dolgozó tömegek •társadalmi elnyomottéba látszólag teljes®* gyámoltalanságuk a tőkésrendszer v ak erőivel szemben, mel- ek az egy az erű dolgozó embernek naponként több irtózatos gyötrelmet és több borzalmas szenvedett okoznak, mint bármiféle rendkívüli eseméyn, pl. a háború, a földrengés, stb. Ebben rejlik ma a vallás legmélyebb gyökere."

" A félelem teremtette az isteneket" a felelem e. tőke vak hatalmától amely vak, mert a nép tömegei nem láthatják előre, amely a proletárt és a kistulajdonost lépten-nyomon azzal fenyegeti, /és nem csak fenyev á'éti/, hogy "hirt el énük," "váratlanul", "véletlenük" tönkreteszi, p

pusztulást zudit rá, koldussá, pauperré prostituálttá változtatja, éhhalálba taszítja.

A kapitalizmusban ez a vallás igazi gyökere.

A materializmus tudománya mentes minden miszticizmustól, felfedi a

___________te__________

i lllJ i.g || Ír .

... . --- 7 r ~ ' ~ ’ ,