Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.103.a/3)

1949-07-28

- 2 - . , . A 7 5 '.* . / \ a Persze nem csak a körzetekben, hanem magában a kerületben, a karái 1éti aktivák kö­ltött is, ha nem is ilyen nagy mértékben, de 'HÉgj^tatk_°ZQtt a kispolgári elözönlés. Ezt a hibánkat külvi^sgá­lái hozta, felszínre, mikor is az alapszervi vezetőségi tlgok kö­zül többet is ki kellett zárnunk. Ekker mértük fel a vezetőségek rendkívüli rossz szociális összetételét. A felülvizsgálat ugyanakkor jobbánál, jobb munkáskádereket hozott felszínre és világossá kellett, hogy váljon előttünk az eddigi hibás káder politikánk, ami abban mutatkozott meg, hogy az ellenségre az ingadozókra bíztuk tagságunk irányítását és ugyanakkor az egész­séges osztályhü kádernak elnyomását a kispolgári rétegek által elősegítettük és nz egészséges kádernek az elrohasztdsához szin te hozzá járultunk. A felülvizsgálatok befelyezésével párhuzamosan hozzá fogtunk a vezetőségek át­szervezéséhez és elmondhatjuk, hogy ezen a téren is óriási ered­ményeket értünk el. Ma már az alapszervek vezetőségének összetétele olyképpen változott, hogy munkáB 7o$*l alkalmazott 18$ és 12$ az amely kispolgárokból, értelmisé­­* gitskből tevődik össze. Éhnek a 12$-nak is azonban funkJciója te olyan amely nem vezető .és irányitó munkakört ölel fel. Ez a fejlődés azért is nagy jelentőségű, mert az alapszervől kiemel­tünk elég szép számmal elég jó kádereket és az üzemekbe megin­dult az átjol tintás, amely fokozatosan ós hatalmas mértekben történik mind a mai napig. így az alapszervek munkás kádorjei nagyrészt átkerültek az üzemekbe és a 88$-on esetleges javí­tást ma már csak olyképpen történhetik meg, hogy a R. tagság­­bó egészítjük ki a pártmunkásainkat, illetve szükség szerűen azokat vonjuk be a munkába. Az öt és fél hónap alatt lő titkárt változtattunk, ami részben kizárás, részben szociális összetétel folytán vált szükségessé, ds jó néhány esetben az által is, hogy magasabb pozícióba vitték el az el vtárs íikat. Döntő átütést hajtottunk végre a nők bekapcsolása terén is. Arnig a felülvizsgá­lat alatt mindössze 25 titkár volt az alapszervben, addig ma 8 nő titkárral rendelkezünk. A vezetőségekben jóformán csak nőszervező volt azelőtt a vezetőségi feag. Ma viszont a veze­tőség létszámának 3o$-át teszi ki a lo-es bizalmiaknak 51/a-át ami a 40 és fél száralékos egész nőtagsághoz viszonyítva nem mondható rosznak. Persze eztaz átszervezést nemcsak az alap­­szervekbeh hajtottuk végbe, hanem a kerületi munkatársak közül is olyképpen, hogy kispolgári jellegüknél, mentalitásuknál fogva nam voltak alkalmasak, a munka elvégzésére / 5 nő/ szin­tén leváltottuk és kicseréltük. Második hiba az elméletnek hiányos alkalmazása munkánk, során. A terület szervezés - munkája és persze ezen keresztül az alapsz i-veink munkája is túlságosan a szervezeti feladatok elvégzése felé fordul és komoly formában elhanyagoltuk iz elméleti kérdést. Március lo-én megtartott titkári értekezlet figyelmeztetett bennünket arra, hogy itt komoly fogyatékosságok és hiányok vannak, amin sürgősen javítani kell. Villányi elvtárs tartotta a politikai referá­tumot, mely felölelte az államhatalom jellegét,a proletár dik­tatúrát as foglalkozott az ehhez szorosan kapcsolódó paraszt kérdéssel, mint a szocializmus építésének döntő kérdésével. ! , A referátumhoz 11 felszólalás volt és a felszólalások szinte mindegyike a paraszt kérdés gyakorlati tennivalói között mozogtak# JíöI kellett xy­­gyélnünk orr* a jelenségre és irányt vettünk arra, hogy a : icári értekezlet anyagát minden alkalmakkor megfelelő politikai alátámasztással vigyük az értekezlet síé. L : __________ ________________ | sm ^ > N XX ''•"«

Next

/
Oldalképek
Tartalom