Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.103.a/3)
1949-07-07
> 1*/ Az ujitás szerződét az ujitás elfogadd sa útin ée megválósitása esetén pénzbeli díjazásban kell részesíteni, amennm^en' több személy a szerzője, úgy arányosan kell a dijat felosztani# .te 2./ A dija zás összege függ a gazdasági eredmér$ nagyságától* Minél kisebb a gazdasági eredmény, annál magasabb a visszafizetés százaléka# Pl* 5.000 forintig 10$, 20.000 forintig 8$, 100.000 forintig 3$. Ezzel az a vél, hogy mindenki szűk munkakörön belül gondolkozzon bármilyen csekély ségü újításon ie. ...... 3./ A vállalat, amely az újítást bevezette köteles saját számlájára a díjaz*.! st kifizetni, amennyiben más üzemis átvette, úgy az i» díjazást fizet az újítónak. , . . ^ . ..... ^ 4./ Sokat vitatott kérdés volt, hogy a műszaki értelmiség újításét kell-e lehot-e díjazni. Leszögezték, díjazni kell, azon an mérlegelni koll az ujitás felülmúlja-e a hatáskörében tartózd átlagos toljositményt. 5./ Az ujité normája, melyet bármennyire túlteljesít, 6 hónapig nem vehető le, » ugyan akkor az ujitáe díjazása iránti jogát nem érintheti. Az ujitá sok 1948. január hó 1-ig vi*szamanőieg dijazhatók, amennyiben az élőt nem kapott érte dijat. _ 6./ Ami & leglényegesebb, az üzem az ujitas beadása után 1 hónapon belül köteles kivizsgálni ée végrehajtani. te Ezek n főbb szempontok biztosítják az állam éB az üzem részéről az 4 r újítási mozgalom elterjedését. Azonban ez magában véve nem elegendő, hogy tome^mozgalommá^válj galom alulr<5^ B dolgozók részéről indult, moly az első időben sok nehézséggel küzdött. A verseny keretében komoly politikai feladat, komoly moz almi munkát ré ránk, amit el kell végezni, mert minél felvilágosultabb politikailag a dolgozó, minél képzettebb szakmailag, annál eredményesebb munkát várhatunk. Emelni k ell úgy a világnézeti, mint szakmai tudását. Az elméleti kiképzést Össze kell kötnünk a gyakorlati munkával. A feladatok elvégzése elsősorban a szakszervezetekre hárul, üzember az üzemi bizottságokra. Természetes, a Párt irányítása és ellenőrzése mellett. Újítónak nevezzük azokat a dolgozókat, akik a tejfelén emelésére a gyá rtásl folyamat tökéletesítésére az önköltség csökkentésére, a minőség emelésére javaslatot dolgozott ki. A jelentőségük abban áll, hogy újításukkal szakadatlanul emelik /"n magasabbra a munka t ermelékenyaégét, ami biztosítéka a azoolalizmus győr „zelmének. Rákosi.elvtárs legfontosabb feladatnak jelölte meg a 3 éves ten minden részletében való végrehajtását. Ez azt jelenti,hog;/ a mi üzemeinken is teljesíteni kell tervüket, minden vonalon ée ezt nagymértékben ílőse/itl az újítási mozgalom. Kerületi viszonylatban megnéztük az üzemek ujitási moz;.,almát, melyen meglátszik, hogy nem foglalkoztam vele érdemben. Nem szerepelt napirendi pontként üzemtitkári értekezleten sem • Megállapítottuk, legtöbb üzemben elelklik a többi kérdés melleti és harmadrendű kérdésként szerepel* Ennek oka a helyi pártvezotőség is és az üzemi bizottságok is. Üzem látogatás során tapasztaltam, nincs egy felirat, nincs egy jelszó az újítással Jcaposola tban, pedig a propaganda munkának óriási jelentősége van. a Propaganda munka az üzemben leginkább az üzemi értekezleteken folyt. A noat lefolyt tervértekezleteken vetődött fel igen stirün több hozzászólásból az ujitási mozgalom fontossága üzemi viszonylatban lp. Ezen a téren propaganda munkát nem szabad sajnálnunk, ha mind jár anyagi áldozatban is kerül, mert az önkölt sé go Bökkent é e óriási tartaléka fakad ebből ée az erre fordított kiadás Százszorosán megtérül. A dőlfi°a(5k körében nincs kellően tudatva annak ellenére, hogy egyés ujitási bízottad gok már december óta működnek. érdekében minden eredményt, kezdeményezést követendő példának kell felhozni. Az üzomi propaganda ezen a téren gyei ge. Pl. egy üzembizottsági propagandista sem tűzte feladatául az ujitási mozgalom tudatosítását. J __________________________te________________ 1-2- 4lO
