Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.103.a/2)
1952-06-10
7 ' ~ — -' - - * ■«” '% -M •> I ' A' * Y::'":X. ", / \ | -8-elóg jól megoldottuk, koMlyabb hibát nem követtünk el. Megtartottuk az aktivaórtekezleteket, ismertettük a felülvizsgálat szükségességé t.De egyes területeken nem értünk el olyan jé eredményt, mint kellett volna. A Jó eredményeket annak köszönhetjük, hogy a Pártbizottság sokat és alaposam foglalkozott a kérdéssel, PB ülésen kitárgyaltuk, titkári értekezlet elé vittük, az instruktor elvtársakkal többször átbeszéltük. Ezért az üzemekről mindent tudtunk és eselekvően bele tustunk nyúlni a normarendezés kérdésébe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy 1-1 területen ne# követtünk el hibát. A feladatok központosítva lettek kiadva, ez a központosítás meg volt, mégsem sikerült elég jól x mert mire lejutott a végrehajtó szervekhez, sok esetben megmásították, elferdítették. Emiatt voltak veszekedések, viták, I Ismeretes, hogy a normafelülvizsgálás kivitele aktiván kezdődött, majd népnevelő értekezleteken ós taggyűléseken keresztül folytatódott, ez biz/tositotta, hogy időben végre tudtuk/ hajtani. Azonban hiba, hogy a mozgósítás nem volt jobb a taggyűlésekre, mint általában, de a termelési értekezletek sem voltak jobbak mint általában. A beszámolók örszeállitá- A sa nero mutatott jobb felkészülést, amit a normarendezós megkövetelt volna. A szakszervezet nem kapcsolódott be elég jól a munkába. Azonban nem minden üzem tárgyalta meg a feladatokat vezetőségi ülés en és szakszervezeti ülésen, a műszakiak ós sztahanovisták hozzáállitása nem volt előkészítve. A szakszervezeti bizottságok tagjai nem arról beszéltek hogy mit kell tenniök, hanem hogy ez a saját részükre mit fog jelenteni, így nem eléggé mozgósították a szakszervezeti bizalmiakat a maguk területén. A hangulat milyrn volt kezdettől mostanáig ? Kezdetben a dolgozók nem nagyon szóltak, várakozó hangulat uralkodott. Ezt a hallgatást nem törték meg a népnevelők, nem szólaltatták meg őket. Az agitációt folytató elvtársak maguk sem voltak tisztában a gyakoralti végrehajtással, igy az agitáció nem volt elég konkréfi, nem volt elég felvilágosító, azért sok hibás nézet alakult ki. Pl. hogy a 12 fi mindehol egyformán alkalmazható stb. Ennek oka az volt, hogy az agitáció ne# volt elég hatásos, nem volt elég gyors. Mi volt ennek az oka ? Az, hogy az agitációt végző elvtársak munkája hiányos volt. Ez az agitáciő tartalmá‘ bán mutatkozott.meg. Kezdetben a normarendezósnek csak a szükségességét mutatták meg a dolgozóknak, a végrehajtás módját nem. Pl. a prémiumos mutatókat kihagyták az agitcióból. Az agitáció gyengeségét mutatja az, hogy a bizalmiak munkája nem volt elég átütő, pedig a hálózat megerősödött, tehát nem ott volt a hiba, haner ott, hogy az irányítás nem volt jó, nem kérték számon a fex vezetőség tagjai a kiadott agitáció végrehajtását, még a bizalmiak sem ismerték a * végrehajtás gyakorlatát. Ez csalc akkor változott meg, amikor,a normások kidolgozták ós megmutatták a végrehajtást. Az agitáció során, a közös rendezvényekéi, a szakszervezetek általában visszaestek az agitációs munkában. Ennek oka ez ix, hogy kevés irányítást kaptak az üzemi Pártbizottságoktól. Bár meg voltak az idők, ennek ellenére mégis lemaradás van füleg a közép ós nagyüzemeknél. Ennek oka az, hogy a pártszervezetek ós a vállalatvezetők nem vették elő a programm szerinti felülvizsgálatot* A normásokat sok üzemben olyan munkákkal bizzák meg, amit más munkaerők is el tudnak v< végezni, s igy nem tudnak eléggé foglalkozni a saját területükkel. Ebben a munkában nagy szerepük volt a tanácsadó bizottságoknak, ezek nagyjából megfeleltek feladatuknak. Hiba volt, hogy a tanácsadó bizottságok tagjait nőm minden olyan ülésre hívtak meg, ami kapcsolódik ehez a munka • hoz. Kezdetben, de még a vége felé is, a műszakiak eléggé passzíveik voltak. Ennek oka, hogy ezek felé az üzemi titkárok kevés gondot fordítottak, <3 " | ; . _ —./
