Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.103.a/2)

1949-09-05

> !U() ami kiteszi a dolgozók 14.5/-át. Itt nálunk a eddigi adatok alapján kerü­­ö leti viszonylatban 3/-át. Eddigi eredményünk az újítási mozgalom --terén évi 1 millió 83 ezer forintját. Mindenki ismeri üzemének termelési érté-ét, amit termel, a látja mit jelent ez az eredmény. Üzemének hány hétigy esetlég hónapig kell dolgozni ezért. Júliusban mi foglalkoztunk az üz'cmi párt titká­rokon keresztül a kérdéssel és azó'ta javulás van ezen a téren. Az ujitó kongresszus e hónap 28-áb*lesz megtartva. Üzemekben mar folynak a küldött­­tele választása. Nekünk erre fel kell készülni, elő kell készíteni,•hogy utána az ott hozott határozatokat minden üzemben-még tudjuk"valósitani .. Az újítási mozgalom kérdése súlypontot® .kell, hogy képezzen az üzemek politi­kai és gazdasági vezetőinél. Az újítási mozgalomnak a jelentősége, hogy a dolgozók újításaikkal szakadatlanul emelik a munkv tormelékenysgét,* ami biztosítéka a szocializmus építésének. Követnünk kell Szovjetunió példá­ját, tovább kell fejleszteni, politikailag szélesebbé és mélyebbé tenni I a mozgalmat. Itt van még a normának, a kérdése, mely döntő kihatással van a termelésre. A normánál a plafon norma kérdése többé, kevésbé tudatva van az üzemekben értekezletén és faliújságon keresztül. Különösen tudatni kell itt, hogy az elért fi-ot minden esetben kifizetik, ha meg van a tény­leges teljesítmény mögötte. Arra kell azonban vigyázni és azt tudatni, hogy. ez a munka minőségére -és a selejt százalék emelésére, illetve rosszabbo­­fiására ne legyen kihatással. Hiába emeljük a termelést, ha közben még job­ban emelkedik a selejt, A térnmelő üzemekben különösen fék:essenek sújt erre a kérdésre. Az elvtársak ne ijed^ehelc meg, ha ezentúl egyes dől ,ózó •O, esetleg 30ü/-ra is teljesiti a normát', Hí Szovjetunióban nem egy esetben többet ker(es: egy dolgozó, mint a vállalatvezető. Itt nálunk kerületi viszonylatban példát hozni nem tudok, hogy ilyen volna. Ha egy ütemben .van egy helytelenül megállapított norma, fizessék ki az elvtársak és ne menjenek mindjár a dolgozó nyakára és le vegyék az időt. Mert az ilyen esetek romboló hutással vannak a többi dolgozókra és x azt mondják, minek érjek el magas y-ot, mikor úgytis jönnek és levesznek belőle. El kell oda jutni, hogy a normák ne változzanak hetente, s a dől- - gőzök is más szemmel nézik és nagyobb lendülettel fogják a munkájukat vé­gezni és jobb eredményt tudnak az elvtársak is felmutatni. Egyes üzemekben tapasztalható, hogy. a munkára az időt később ad­y-xják meg, amikor már a munkát befejezte. S előfordul ebből az, hogy min­den esetben megkapják a 115--120/-ot. Tehát ilyen esetben a dolgozó egyál­talán nem iparkodik, mert tudja, hogy est a fi-ot úgy is meg kapja. Ezt ki y-skell küszöbölni. Minden üzemben legyén felsőfokon a normáért egy felelős, ne oszoljon meg 2-3 személy között, mert ezek a viszásságok nagyon sok esetben a sze­mélyi felelősség hiányából adódnak. Még egy kérdés, amire figyelni kell az üzemben és ez a bérezés kérdése. Pár üzemben helytelenül végezték a besorolást, ami a dolgozók­ra kihatással van. Jobban mondva ezen keresztül a munka termelékenységére. A helytelen munkabér besorolás eredményezi-azt, hogy eltűnik az füzemben a szakmunkás és a nem s ak munlc ás közt a különbbség és a nehézmunkát > és a könnyümunkát végző között. Ebből adódik a munkaerő hullámzása, ami tapasz­talható a kerületben, mert az ilyen szakmunkások olyan üzembe mennek, ahol értékelik kellően a munkájukat. Égy jé- szakmunkásnak nincs szive rossz munkát kiadni, a gépere is jobban vigyáz, mint a többi és ezeknek a munkáját értékelni kell az elvtár-, saknák, mert ezek minőségileg is jobbat termelnek és ennek ki jgpll tűnni a munka bérezésében is. v- Az tudjak, a munkabér előre szaladt, mig a termelésünk lemaradt. Olyan munkabér politikát kell az üzemünkben folytatni, mely ezt megszünteti Serkenti a dolgozókat a termelésben, megszünteti a munkaerő-hullámzását. A segédmunkásokra pedig ösztönzőleg hat, hogy képezzék magukat. Ez a 3 kérdés súlypont kérdés legyen a munkaverseny, a munkafegye­lem és az egyéni felelőség kérdése mellett. Az elvtársak ezen keresztül el­érik azt, hogy üzemük terve teljesítve lesz nemcsak globálisan, hanermamin­­den részletében is. • * ' fí_____________________________________________________________________________________ / --3-

Next

/
Oldalképek
Tartalom