Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.103.a/1)
1956-04-21--22
f > Ki ' - 7 A ti A jelenleginél ónkkal nagyobb mértékben kell "a demokratizmust»» kihangsúlyozni* Ezekkel erősítjük n pártszervezeteket. Ezután következne a jelenlegi első fejezet - másdik fejezetnek* Továbbiakban abból szeretnék kiindulni, hogyan fogadta értelmiségünk n XX* Kongresszust éa annak határozatait* tartózkodni kívánok a nagy szavaktól, de meg kell mondani, hogy a Xx. Kongresszus nagy fordulatot jelentett értelmiségünk számára isi A Szovjetunió éa a marxizmus Iránti kérdésekben* Korábban párttagjaink nagy része - lehet mondani - csak a kötelező tanfolyamok keretében foglalkozott a marxizmus kérdéseivel* Ugyanakkor búi szinte bizalomnál és készséggel, illetve aktivitással két-háreraezor is áttaault.íMayózzák magát az anyagot, sőt a hozzászólásokat is* I • Túlzás nélkül el lehet mondani, hegy az egész kongresszusi anyagi az eredmények és maguknak a hibáknak ia őszinte feltárása a szovjetunió iránti közvetlen lelkesedést váltotta ki* Természetesen helytelen lenne figyelmen kívül hagyni, hogy a XX* Kongresszus kedvező fogadtatása mellett, értel .inégüak körében bizonyos aggódás tapasztalható* Ezenkívül vannak értelirieógieiak ^ között olyanok is, akik a XX* Kongresszust - mint egy leirat mondani \ r-\ -az 1953* júniusát követő baloldali elhajlásnak fogják fel és ez utat talál a külföldi rádió - cinizmust keltő propagandája alapján is* Kekünk feladatunk, hogy mset türelemmel, készséggel éa áriadon erőnk feltárásával igyekezzünk foglalkozni minden egyes dolgozóval és a h lyeo szempontokat * a kérdések tömkelegében - megvilágítani. Én magam is sokat teszek ennek érdekében - aláhúzom a helyes kérdéseket és szembe szállók a helytelen nézetekkel. Ki szeretném emelni, hegy véleményem szerint helytelen volna - az egyes területeken meglévő helytelen nézetekből kiindulva - olyan következtetéseket venni le, mint ha ez általános lenne az egész értelmiségi területen. A XX. Kongresszus anyagából kiindulva nem szabad szem elől téveszteni, hogy a gazdasági kérdések megoIdáén mellett feladatunk a kollektív vezetés megerősítése, a szocialista demokratizmus kiépítése ős sok esetben egyéb kérdések őszinte tisztázása. Fájó és vitás kérdések bőven találhatók értelmlségleiaknél is. Nem kívánok rá részletesen belemenni, de had emeljem ki, hogy sok esetben mechanikus, látszólagos intézkedések, vagy Ígérgetések következtében, vagy éppen n félretevésok folytán nem is tudja az értelmiségünk, hegy hol van a helye, vagy mi a konkrét szerepe a demokrácia óplr tésében. Vannak-e egyenlő jogai, vagy bejuthatnak-e gyermekei -ha jelenen vizsgáznak - az egyetemre. Nem fegják-e az uj értelmiséget is idővel kispolgárnak nyilvánítani, stb.? 1953 júniusa után értelmiségünk jelentős részében komoly bizalom támadt Mártunk politikája iránt. Bár voltak ennek jobb- és baloldali megnyilvánulásai is. A márciusi határozat végrehajtása nem egy területen & baloldali szektéas nézetekhez való elferdítést jelentette. Értelmiségünknek számos területen jogos sérelme van; nem vonják be elég megfelelően az egész ország előtt álló feladatok megoldásába. Sok esetben nem a legcélravezetőbb megvalósítások végrehajtásába. Ez sok esetben értelmiségünk részéről a visszahúzódást v ltja ki, vagy éppen a passzivitás kerül előtérbe. De, nem lehet figyelmen kivül hagyni azt sem, hegy értelmieógünkaek elég sok esetben komoly gondokat kell leküzdenie. Értelmiségünk számban, tudásban erősen meggyarapedva vesz részt a munkában, nem fenyegeti őket a munkanélküliség veszélye, mégis e mellett nincs meg minden téren a megfelelő életszínvonal, vagy a megfelelő feltételek biztosítás*. Nem megy minden egyezerre, de n bizalom és az értelmiség politikai téren való megnyerése, n ■ f y* ' ' ( ''gW! "— ’ - - ■ - — ’ I ~~
