Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.103.a/1)

1954-03-28

I g ú'/ú: ' ;v . ' ' ' "’gráfráíll I ■> * # V-16- ti Dr. Fodor József /Vas-u. Közgazd. Technikum/ Üdvözli a pártválasz t­­mánytV Megjegyzi, hogy a pártválasztmány beszámolójában szerepeltek azok az eredmények, amelyeket a VIII. kerületben termelés területén elértek. Visontai elvtársnő rámutatott arra,is, hogy kiképp és hogyan lehet a kerületben a termelés mértékét fokozni, milyen jelentősége van abból a szempontból a technikának,a megfelelő munkamódszer irányí­tásának, milyen jelentősége van annak, hogy az embert képezzük, hogy holnap jobban dolgozhassák, mint ma. Kétségtelen, hogy minderre szük­ség van. Azonban nekünk nemcsak arra kell gondolnunk, hogy jobban kell termelnünk holnap, mint ma, hanem arra is, hogy azok az emberek, akik jobban dolgoznak, holnap esetleg kiesnek a munkából és helyettük olyan emberek jönnek, akik mag még tanulnak. Úgy vélik, a termelés kérdé­séhez szorosan kapcsolódik az, hogy amikor a párt törődik azzal, hogy I képezzék magukat a dolgozók, ugyanakkor gazdájává kell válni az isko­lának, gazdájává kell válni a jövő ifjúság nevelésének is. Hiányzott a beszámolóból az oktató-nevelő munka jelentősége, pedig pártunk 1945. óta rendkívül nagy jelentősget fordít erre ós ez kifejezésre jutftt legutóbb a K.V. határozatában is. A K.V, határozata foglalkozik azzal, hogy milyen feladatok állnak a Pedagógus Szakszervezet előtt, az állam­­igazgatás apparátusa előtt. Foglalkozik azzal is, hogy milyen felada­­rá 'tolc állnak közvetlenül az ifalcolai pártszervezetek előtt. A Bpesti k Pártbizottság is adott ilyen instrukciót. Ezek közül osak egyet raga­dok ki, amely az iskolai pártszervezetek problémáján túl az egész tár­sadalmat kell, hogy érintse. Ezen keresztül bepillaatást nyerhetünk abba, hogy milyen munka folyik az iskolában. Elsősorban az oktató­nevelő munkán van a hangsúly. Az elmúlt tanévben kötelező rendelet jelent meg a középiskolás, diákok részére a sapka viseletével kapcso­latban. A határozatnak megfelelően az iskolák törekedtek is arra, hogy ezt viseljék. A pedagógus társadalom örömmel fogadta ezt, mert ismerte ennek jelentőségét. A sapka a diákok állandóan és következe­tesen emlékezteti arra, hogy neki napról-napra Iskolán belül és isko­lán kivül figyelembe kell venni az iskolai rendszabályokat. Úgy vélem, a társadalom minden tagja és a szülők is örömmel fogadták ezt a kér­dést, azonban ennek megvalósítása nehézséget jelentett és jelent ma is. Ezt a kérdést kívánom felvetni és leérem a párt támogatását. Először azt mondta az ifjúság, nincs pénze a sapka megvásárlására. Nálunk sikerült ezt a kérdést úgy mégoldai, hogy a szülői munkaközös­­rá ség kölcsönzött a sapka vásárlására pénzt. Utána kifogásolták a sapka minőségét. Azt mondták, hogy eső után a tanuló arcán kék csíkok jelen­nek meg. Ez mutatja, hogy annak az üzemi dolgozónak a munkája, aki ennek előállításával foglalkozott, milyen nevelési következményekre adott okot. A kívánság tehát az, hogy amint minden más területen arra törekszünk, hogy minden a legjobb legyen, a diáksapka területén is hasonló módon járjanak el. Azt is mondták, hogy télen a sapka nem viselhető. Kérésünk az volt, hogy olyan sapkát készítsenek, melynek viselése télen is lehetővé válik. Ma az a probléma, hogy nem egyönte­tűen kötelező minden iskolában a sapka viselet. Kétségtelen, az a' fel­adatunk, hogy a következő iskolai évre megfelelő előkészüléssel el­érjük, hogy a tanuló ifjúság a sapka viseMével kifejezésre juttassa, milyen a munkához való váizonya, milyen tanulási készsége. Ezzel az egyszerű, tulajdonképpen látszólag technikai, de lényegében igen fon­tos nevelési következménnyel járó kérdésen keresztül már is benne va­gyunk a kulturális kérdések problémájában. Ezt mutatja a tanterem homlokzatán lévő feliaat is, mely szerint a szocializmus győzelmes felépítése lehetetlen kulturforradalom megoldása nélkül, míg az ilyen apró feladatok megoldása nélkül is. Ebből is látszik, milyen jelentős tehát az egész pedagógus társadalommal való törődés. A párt Központi Vezetőségének határozata kifejezésre juttatja; a pártnak arra kell törekedni, hogy a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülése minden oldalon kifejezésre jusson. Úgy vélem, ennek a pártválasztmány hatá­rozatában is kifejezésre kell jutnia. A választmány határozatában az iskolai munkának az ifjúság ügyét is kifejezésre kell juttatni és _________________________________________ n ; ! J» 7 ' '

Next

/
Oldalképek
Tartalom