Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.102.a/3)

1955-04-14

i A «4 *- 4 -Az előzőekben ismertettük a népnevelő hálózat statisztikai adatait. A nép­nevelők alacsory ideológiai, politikai felkészültsége, továbbá az a tény, Ihogy kevés a gazdasági, műszaki vezető a népnevelők között, mindez megmu­tatkozik a politikai munka alacsony színvonalában is. Nem lehetünk megelé­gedve a népnevelők politikai felkészültségével, mert pld. az Athenaeum nyomdában az 53 népnevelő közül csak 37~en vesznek réffzt politikai •ktatás— han. A Budapesti Bútorgyárban a párttag népnevelők résztvesznek ugyan po­litikai továbbképzésben, azonban a lo pártonkivüli népnevelő közül egyet­len egy semc Az alacsony felkészültségre vezethető vissza, hogy a népne­velők szivesebben Végzik a szervezési feladatokat, mozgósítást a különbö­ző rendezvényekre, felvonulásba stb. A rendszeres személyhez szóló agitáci-Iót, a belpolitikai és nemzetközi helyzet főbb esemény-inek ismertetését azonban már kevesen végzik. A népnevelő munka alacsony színvonalának oka továbbá az is, hogy maguk a népnevelők sem ismerik eléggé a KV. határozatát. Mindkét alapszervben a vezetőségnek az a véleménye, hogy a dolgozók részéről nem jönnek fel prob­lémák, az Athenaeum nyomda vezetősége szerint a dolgozók nem beszélnek •szintén a népnevelőkkel. ~ Budapesti Bútorgyár egyik népnevelője szerint-a munkások nem Olyan müvei­tek, hogy politikai jellegű problémáik lehessen. A másik népnevelő szerint mindent értenek a dolgozók és a népnevelők ésezért nincs probléma. Ezzel ' szemben az a tapasztalat, hogy „á dolgozókat nagyon is foglalkoztatja a KV, határozata. Pl. Nagy Jenő elvtárs, a Bútorgyár népnevelője elmondotta, hogy egy pártonkivüli dolgozó megkérdezte "hogyan lehetséges, hogy a KV. nem fe­dezte fel előbb Nagy Imre elvtárs hibáit"? Számos pás problémával is hozzá fordultak. Hogy éppen Nagy elv társhoz jöttek ilyen és más hasonló kérdések­kel, arra vezethető vissza, hogy jól képzett elvtárs, akit a'dolgozók úgy ismernek, hegy helyes választ, magyarázatot ad a kérdéseikre. A népnevelő munka mindkét üzemben sokat javult abból a szempontból, hogy egyre többet foglalkoznak a dolgozók mindennapi gondjaiv.á., bajaival, munkaproblémáival, de bevásárlási és családi ügyeikkel is. és tőlük telhe­tőén segitik azok megoldását. Sajnos ezeknek az aprómunka so^án felszín­re hozott problémáknak csak a kisJtob részét ismerik az alapszerú vezetősé-A népnevelő munka hiányosságainak oka a módszerbeni kérdésekben is kere­sendő. Az agitáció egyik gyengesége, hogy keveset agitálnak, érvelnek el­ért eredményeinkkel} jól lehet, a megvizsgált két üzem életében a felsza­badulás óta lényeges változás történt; Mindkét üzem szinte teljesen átala­kult. A régihez képest uj üzemmé vált. Lényegesen jobb, kulturáltabb körül­mények között do goznak, tiszták az üzemek, uj gépeket állítottak be, uj öltözőket, mosdókat, étkezőket építettek. Az Athemeum nyomdában uj ovodÁt, bölcsődét létesítettek-> Van üzoní, büffé, klubbhelyiség, amely sokszor még a dolgozó asszonyok vásárlási gondjain is könnyít. Büszkék lehetnek- e két üzem dolgozói etekre az eredményekre. Ez a népnevelőknek is igen sok agitációs lehetőséget biztosit, azonban e lehetőségeket nem használják ki aléggé. Elég gyakori tapasztalat az is, hogy as a gitáció passzív. A népnevelők nem mennek a dolgozókhoz a problémákkal, nem kezdeményezlek, hanem feltét­lenül azt várják, hogy a dolgozók jöjjenek a kérdésekkel. Az Athenaeunban főleg a csoportos beszélgetések módszerét alkalmazzák. Az egyéni agitáció szórványos jelenség. Kevés még az olyan népnevelő, mint G-alenbosné elvtárs az V-ös alapszervben, aki egyénileg foglalkozik a dol­gozókkal és igen eredményesen. , , /h « i . * i 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom