Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.102.a/3)
1953-01-15
A jelentés hiányossága még, hogy nem foglalkozik a munkás-paraszt hallgatók, és szakérettségizők; problémájával. Holott különösen ezek között a hallgatók között nem megvelelő a tanulmányi színvonal. Komoly hiányosság van azon a téren, hogy a hallgatók nem tartják szükségesnek a politikai.anyag tanulását. A mariizmuahoz-leninizraushoz való viszony az egyes évfolyamoknál különbözőképpen mutatkozik meg. Az I.II. III. évfolyamos hallgatók a párttörténetet tanulják, a IV. évfolyamosok pedig a dialektikus materializmust. A vizsgákra való felkészülés a II. III, IV. évfolyamon ezekből a tantárgyakból általában kielégítő, azonban az I. évfolyamon ez majdnem a nullával egyenlő, ahol 26.-an kaptak elégtelen osztájzatot, A hiányosság nagyrészt abból adódik, hogy a szeminárit um vezetők, akik a hallgatók közül vannak, nem nem tudtak kellően felkészülni. Azonban hiányosság az is, hogy a.marxista tanszék aparátusa a hallgatók létszámáhpz viszonyítva igen kicsi. Az a meglátásom, hogy a Párt és Disz* szervezet közötti kapcsolat még nem kielégítő, ami nagyrészt abból adódik, hogy elég későn alakult meg a Partbizottság. Ezenkívül nagy hiányosság van a Disz- titkár és az igazgató közötti kapcsolat térin is, mert az igazgató a Disz. titkárt ugytekinti, mint a töbA halgatót, ami nem hejes, és feltétlenül ki kell javítani. A hallgatók vizsgákon való megjelenése majdnem loo >-os, C3ak azok maradnak el, akik betegek, vígy kórházban vannak. ' Gressó; A P. K.V. és a Disz. I. értekezlete is foglalkozott az . egyetemek és főiskolák, de általában az egész iskolai Disz. .szervez etekkel .Az a meglátásom, hogy eddig mi magunk a kerületi bizottságnál is idegenkedtünk ettől a szervezettől. Nem mentünk ki a szervezetbe, pedig annak ellenére, hogy közvetlenül a k.V.-hez tartozik, a kerületnek is rendszeresen foglalkozni keli az iskola Disz. munkájával. Eaen a téren munkánkban feltétlenül javítani kell. Az ifjugárdával kapcsolatban felvetette az elvtára a szovjet tapasztalatok felhasználását. Itt azonban figyelembe kell venni azt, hogy igen sok dolog, ami a Komszomol-ban megvan, az nálunk még nem valósítható meg. Feltétlenül meg kell nézni azt, hogy helyes-e ha nincs ifjugárda hálózat, vagy nem. Javasolom az elvtársatcnak a szabadidő kihasználásával kapcsolatban, hogy vegyék fel a kapcsolatot a dolgozó ifjúsággal /valamelyik üzemi alapszerwel/ és közösen rendeznének ifjúsági napokat, vagy kisebb kultúrműsorokat, ^nnek megva- 0P lósitásán keresztül elmélyitjüka kapcsolatot az értelmiség és a munkás Ifjak között. Vágott: Megállapítható, hogy az iskoláoan az agitációs munka még nei érte el a kívánt színvonalat. Az ifjugárdisták kijelölése a egyetemen nem feltétlen szükséges éppen az rt, mert a pártnak és a di3z.-nek is egy a célja. Ki kell építeni a helyei népnevelőliálózatot, amelyikbe benne vannak a Párt és Disz. tagok. Ennek irányítása a párttitkár feladata. A népnevelők feladata, hogy valamennyi fiatal számára magyarázzák meg, hogy a tanulás nem magánügy, és aki nem tanú az meglopja a néép vagyonát. Ezenkívül foglalkozni kell az % elvtársi segítés jelentőségének és fontosságának megmagyará zárával. A népnevelőkön keresztül el kell érni azt, hogy fokozottabban foglalkozzanak & munkás és paraszt tanulókkal. A tanulóknak és a nevelőknek is kell végezni társadalmi munkát, ez azonban nem lehet több heti 5-6 óránál. Ha ezt nem tartjuk be, fennáll az a veszély, hogy elvonjuk a hallgatók figyelmét a tanulástól. A pártszervezet előtt álló fontos feladat még a kádermunka megjavítása. Ezt már az első évfolyamosoknál el kell kezdeni. Feladata, hogy az osztályide genek munkáját állandóan figyelemmelkisérjék. Szemelőtt kel tartani azt, hogy mikor hazamennek szabadságra, visszajövetelkor milyen rémhíreket terjesztenek.- 3 - ' / *• * i-
