Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.102.a/3)
1950-05-19
f .-----7 -•—) r------’—■——— ■" ■ ■ » ■' ■ — ^ j» > ' ‘ r—pB; f 8 elvetetett 1950. május 19-én a VII. kerületi Pártbizottság ülésén. Jelen vannak: P intek László, Galgóczi Piroska, Reiner Peren írni; i3&?, Mester Albert, Soproni Béla, Kiss Pál, Kumár Lajos rolyné. Wfi Péntek László javaslatára a következő napirendet fog^jatéél a P*B* I. Vezetőségválasztó taggyűlések kiértékelése, /jelentM/ II. Tag és tagjelölt felvétel. /Káliéi Károlyné/ KtinzrHtenotii III. Darabbér eddigi bevezetésének tapasztalatai. / TtfotoHtex*/ IV. Különfélék. Napirend előtt elnézését kéri a P.B.-nak, hogy nem tudott felkészülni a politikai beszámolóra. Mester Albert: Hozzászólásában kihangsúlyozza, hogy a vezetőségválasztó taggyűlések minden alapszerv életében ünnep volt, jól sikerültek. A tagság kollektív munkája mutatkozott meg a Párthelyiségek dekorálásában. A párttagságnak megnőtt a tekintélye a pártonkivüli dolgozók , előtt, de olyan jelenséget is tapasztalt, hogy a párttagok és párk tonkivüli dolgozok között nincs különbség. Ezt tapasztalta a Rendi őrségen és rámutatott a helytelen megállapításra. . A P.B. feladata, hogy az uj vezetőségekben elmélyítse a kollektív munka kiépítését, az oktatás fontosságát, a tagság aktivizálását, továbbá a pártbizalmi és népnevelő-hálózat felfrissítését. Szükséges, hogy az uj vezetőségek munkáját még fokozottabban ellenőrizzük. Instruktor elvtársak, necsak a titkárok feladatait ismertessék, hs nem a vezetőség többi tagjainak is, mert nagyon sok nem ismeri a feladatát. Kiss Pál: A párt bizalmiak és népnevelők kérdését emeli ki. Rámutat arra, ém. hogy Rákosi elvtárs II. 10-i beszéde előtt a pártbizalmiak és népnevelők vállalatuknál is teljesen össze volt olvadva, a pártbizalmiak nem a tagsággal hanem általános népnevelést végeztek. Rákosi elvtárs beszéde után szétválasztották a két reszortot és megszabták a feladatokat. A szakmásitott megbeszéléseket helyesnek tartja, mert ezen keresztül az uj vezetőségek jobban megismerik feladataikat. Soproni Béla: Úgy látja, hogy a vezetőségválasztó taggyűlések előkészítésénél mechanikusan végezték a munkát, nem fordítottunk kellő gondot a tagság előkészitésére. A taggyűlések nem voltak rosszak - ainak ellenére -, hogy nem volt meg a gyakorlati tapasztalat, hogy politikailag sokkal jobban tudjuk előkészíteni a taggyül® eket«, A decentralizált alapszerveknél meg kell értetni a tagsággal, hog; miért volt szükség decentralizálásra, mert nincsenek tisztába ezzel a kérdéssel. Athenaeumon belül felvetődött, hogy a mühelybizottságokat irányíthatja-e a decentralizált alapszervi vezetőség... A decentralizálás fontosságát és jelentőségét megmagyarázva elérjük, hogy az alapszervi vezetőség irányítást adjon a mühelybizotá Ságoknak, melyen keresztül komoly lendületet, jó eredményt érünk el a termelésben. ( Galgóczi Piroska: A K.V. határozata óta megállapíthatjuk, hogy - a hiányosságok mellett - sok területen sikerült munkánkat megjavítani. Leszögezhetjük, hogy a tagság aktivizálódott, a kritika és önkritika terű létén javulás mutatkozott meg. Az önkritika nagyon kevés volt és nem mindig volt egészséges. A szociális összetételt sikerült megjavítani minden területen, a kort kivéve.
