Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.102.a/3)
1950-04-14
~ ’ '/¥ ' X- 5 -Y '• fi Általában folyik az oktatás és mégis kevés káder kerül feüsziiftty. Ez abból adódik, hogy akiket oktatunk nem tudjuk, hogyan tf©glőtóefr, milyen problémáik vannak* Formálisan hajtottuk végre a minős$!gi/szinvonalra való törekvést. ¥ Egy másik hiányossága — a P.B. munkáján keresztül - az pJrfcatási alosz tálynak, hogy nem végez kádermunkát olyan értelemben, hogy nem hozza felszínre azokat az elvtársakat,-akiket javaslatba lehetne hozni. Ez megmutatkozik a szooiális összetételnél, a funkcióba kerülő elvtáisaink Összetétele mutatja ®aeg, hogy nem törődtünk avval, hogy perspektívát lássunk az utánpótlásba. Jogos Szatmári elvtárs kritikája, hogy a mi oktatásunk nem szolgálja teljes egészében a Párt célkitűzéseit, a Párt építését. Az ellenőrzés nagyon laza. Megmutatkoznak a hiányosságok, vannak pozitívumok és I negatívumok, de ninosenek feldolgozva sem a jő sem a rossz tapasztala tok, hogy a munkát megtudjuk javítani. Szükséges, hogy foglalkozzunk az elméleti tanáccsal, egyénileg a köxá zépkádereikel, akik fontos poszton vannak, önkritikát gyakorol -annak ellenére, hogy felhívták a figyelmét, hogy foglalkozzon az 1 éves tanulókkal - nem foglalkozott vele. Ez végig rányomja bélyegét a P.B. munkájára. Oktatunk, de nem mutatkozik meg az eredménye. A káderek , nem kerülnek fel, csak regisztráljuk őket. y-N Beszéltünk mér arról a kérdésről, hogy azok az elvtársak, akik nem tudnak otthon tanulni, legalább 1-1 estét töltsenek a pártmunkás könyi tárba, ahol a felvetett problémákra választ tud kapni. Én megelégedtem avval, hogy felhívtam az elvtársak figyelmét erre és nem konkrétan foglalkoztam a kérdéssel. Nem mondanám a középkáderek felé, hogy lebecsülik az elmélet fontosságát. Sokkal inkább azt tapasztaljuk, hogy a napi munkájuk elintézésével foglalkoznak és ésak másodsorban a saját továbbképzésükkel. Két ségtelen, hogy ez az elmélet lebecsülését hozza magával. Az ellenőrhá lózaton keresztül biztosítanunk kell, hogy xez ne történhessen meg, ellenőriznünk kell, hogy hogyan foglalkoznak a saját továbbképzősUkkl A haladó és alaófoku szemináriumok ellenőrzésén keresztül látjuk, hog nagyon sok a tennivaló. Oktatáson belül kapkodás és az idegesség tapasztalható és ez kihatással van a többi munkatársakra is az osztályon belül. Szatmári elvtárs felhívta a figyelmünket, hogy a PJBf tudjon az oktatás minden mozzanatáról. Elsősorban fontos, hogy jó szervezés legyen. Ki kell küszöbölnünk a kapkodást az Idegességet az osztályon belül. Nagyon fontos kérdés, hogy közvetlen feladatnak tekintse az oktatási alosztály - oktatáson kívül - amire Rákosi elvtárs is felhívta a figyelmet, hogy a pártépitéssel is foglalkozzon. Ezen belül a pártdemokráoia, a kritika és önkritika elmélyítésével. Ez nem nagyon mélyül el a középkáderek oktatásában sem, nagyon mechanikusan foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Oktatásunk nem ttticxttx biztosította, de biztosítani kell a Párt ideológia tisztaságát. A vitás kérdéseket minden alkalommal és nyilvánosan kell tisztázni. Akkor, araikor a konferenoia vezető nem tud megfelelően tisztázni egy kérdést, akkor gondot kell fordítani, hogy az elméleti tanácson keresztül kapott választ egy másik alkalommal tisztázza!* Ezzel párhuzmaos kérdés a klérus befolyása Oktatáson keresztül is többet kell foglalkozni ezzel a kérdéssel, mext nagyon rosszul állunk ezen a vonalon. Nem képeztünk súlypontokat az üzemek felé pl a Piatnik és a Korházak felé, ahol ingen sok klerikális beállítottságú nődolgozó van. Általában az oktatási munkánkban nem érvényesült az, hogy az elméletet hogyan kell összekötni a gyakorlattal. Ezt bizonyltja, hogy üzemeinkben nem mindenütt mutatkozik meg az, hogy az oktatásban részesült elvtársak egyéni versenyben vesznek részt, nem igyekeznek felhasználni a Szovjetunió tapasztalatait. Sokkal inkább kell ezt érvény^ J .
