Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.102.a/3)
1950-03-24
J - ■ -JB >- 3 -Beszél március 15 .-a 102. évfordulójáról. Bzt ez ünnepet cjsak 5 év óta ünnepeljük úgy ahogy megérdemli, méltó megünneplése o«k*1ákkor vát lehetségessé, amikor a Szovjetunió Vörös hadserege felszabadította Hazánkat. Köszönhetjük április 4.-ének, a munkásosztálynak, Pártunknak a Magyar Bolgozók Pártjának. I 4 Megemlítette a Kossuth-dijasok kitüntetését, a legmagasabb'érkölosi és anyagi segítséget. A dicsőség nemcsak a díjazottaké, hanem az egész népé. Hazánk felemelkedésének egy állomása volt a díjkiosztás. Az eredményeket a Szovjetunió tapasztalata és példamutatása alapján ér ttik el. Hosszasan taglalja Révai József elvtárs hozzászólását Lúkáos György elvtárs Irodalmi esztétika o. müvéhez. Megvilágítja, hogy Lukáoa elvtárs milyen érték számunkra, továbbra is jő munkát kell végeznie és ez 1 osak a kritika és önxkritika elmélyítésével és gyakorlásával lehetséges. Beszél Olaszországban történt intézkedésekről, amely a jelenlegi társadalmi rend megvédésére szolgál, felhatalmazzák a helyi közigazgatási vezetőket, hogy betiltsák a felvonulásokat, a dolgozók megmozdulásait, fokozzák a rendőrség létszámát. De Gasperi koráánya a fasiszta kormán; útjára lépatt. A francia Kommunista Párt a dolgozó tömegekkel karölt_ va harool a dolgozók jogaiért, nem fogja tűrni országában a fasizmus rt feléledését. Stockholmban Összeültbe Világbéke Kongresszusának küldöttei. Az érteke: let célja, hogy megállapítsa a békemozgalom jelenlegi erejét. Megállapította a háborús veasély addigi fejlődését. A tőkés országok dolgozói nemosak a békéért harcolnak, hanem küzdenek szabadságjogaikért is, amikor visszaverik az imperialisták fasiszta próbálkozásait. Nekünk mégnagyobb eredményeket kell elérnünk a termelés frontján, ml igy haroolunk a békéért. Hálát adunk a felszabadító Szovjetuniónak, hogy olyan országban élünk, ahol a dolgozóké a hatalom. Mester Alberti TJgy látja, hogy Soproni elvtárs nem értette meg, milyennek kell lenni egy politikai beszámolónak. A beszámoló túlságosan terjengős volt, szerinte sokkal jobb lett volna, ha megemlékezik a dolgokról és azt helyi viszonylatra alkalmazza. A beszámold során megemlítette, hogj rt az U.S.A. gyárosai milyen nagy nyereséggel dolgoznak, de arról nem beszélt, hogy a farmerek jövedelme egyre csökken. Hiányolja, hogy kevés volt a konkrétum magyar viszonylatra átültetve. Magyarországon történt árleszállításokat mag sem említette, pedig nagyon nagy jelentősége van, Maszélt az olasz kormány Intézkedésénői, de nem domborította ki, hogyai reagál a kommunista Párt erre az intézkedésre, és mit hajtanak bellle Jégre a dolgozók. prilie 4.-érői bővebben kellett volna beszélni. Az az érzésegxkmgj: volt az egész beszámoló alatt, hogy Soproni elvtára mintha megbízott' volna valakit a beszámoló megírására és ő bele sem nézett ez újságba. Pinláaz Józsefi Soproni elvtárs kétszer le említést tett arról, hogy a Szovjetül unió áttért a dolláralapról a sokkal szilárdabb aranyalapra. A beszámoló keretében ez úgy hangzott, mintha az arany lenne az szovjet valuta alapja éa még csak említést sem tett arról, hogy elsősorban a munka termelékenysége a rubel alapja és osak azután az arany. Rákosi elvtárs 1946-ban megteremtette a jő forintot. Akkor még nem volt nekünk aranyunk, Rákosi elvtárs is arra alapozta a forintot, hogy a Párt vezetésével a dolgozók munkája, a termelés fokozása lesz az alap. Soproni elvtárs megemlítette a Béka Híveink Kongresszusának III. ülését, de nem tett említést Jollot Ourie beszédéről, melyben rámutatott arra, hogy amerika fegyverkezik és erre milyen nagy összegeket fordít. Nem beszélt arról, hogy megszűnt az amerikai monopoluralom. Nem tett am ütést a kínai forradalomról, a Szovjetunió vezette béketábor hatalmaz növekedéséről. Erősítik a béketábort a franoia és olasz dolgozók is, kiknek erejét nem szabad lebeesülni, de tulbeosülnl sem.
