Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.102.a/3)
1949-08-12
, « ■: g & 17 j al,-.oti:lányunk tervezetének volt.uk történelmi elődei is, Kossuth, Táncsics és let fi elképzelései, ezek a korai történelemhez képest nagyon nagy fejlődést mutattak. 1919• junius 20-án megszületett t áh? les k őzt ár sasági alkot. a< ínyünk. áz uj alkotmányt előkészítő bizottság az 1936. november 21-én megszületett sztálini alkotmányt vette alapul, figyelembe véve, ho y mi még nem jutottunk el a fejlődésnek arra a fokára, amelyen a Szovjetunió áll. Ezután a bíráskodásról és az ügyészek uj szerepűről beszélt, majd rámutatott a tanácsok jelentőségére. fi Közvetlen feladatok: ■az alkotmány megismertetése. Előzőleg mi na unk tanulmányozzuk át az elvi részét ás a különbségeket a régi és az uj alkotmány között. Pontónkint hogyan viszonylik egy-egy területre az uj alkotmány. El kell érnünk azt, arait a Szovjetunióban elértek, hogy a munkásság mindenre mindig idézni tudja a szovjet, alkotmány megfelelő pontjait. ,szervezzünk kisgyüléseket a kérdés elmélyítése érdekében. Össze kell kapcsolni a termeléssel, az eddig elért eredményekkel, a VIT-tel. A propaganda osztály az üzemszervezéssel együtt dolgozza ki az ági- f-V.ciéa szempontokat és bele legyen kapcsolva az alkotmány kérdése is. k r A Augusztus 1-től 16-ig egyéni agitáció és kisgyülések folynak, főleg az üzemekben. A reakció támadására számit,ni kell. Részletesen dolgozza fel a propaganda osztály, hol és milyen súlypontokat akar alkotni. az oktatás a propagandával' közösen dolgozza fel a súlypontok szerint szükséges szempontokat üzemi és területi vonalra egyaránt. Augusztus 15. után az agitációban és a kisgyűléseken már közvetlenül legyen összekötve a hároméves terv sikeres befejezésével, az alkotmány kérdése. üzemeinkben ás a lakéterületen is gondoskodni keli az alkotmánnyal kapcsolatos jelszavak elhelyezéséről, a tömegszervezeteket és a tömbtesti Hetet is bel:.- kell kapcsolni a munkába. A házakon és a tömbökön belül a hangulatot fokozni kell. tömegszervezetekből bevonni 'az agit.icióba, akik a választás ideje alatt jó munkát végeztek. ugusztus 20-át úgy ell előkészíteni, hogy a rendezvényekből domborodj ?lc ki az alkotmány fontossága. Faliújságaink az alapszervekben, de ugyanigy üzemeink helyi újságai bővebben foglalkozzanak helyi kérdésekkel az alkotmánnyal összekapcsolva. Galgóczi. Piroska elvi szempontokhoz szól hozzá, az uj alkotmány nagyon érdekli a tömegeket. Ezelőtt nem érdekelte, hiszen csak a terhét érezték. A kü földi sajtóban visszhangja van s hogy az ellenség szidott miatta bennünket, bizonyltja, hogy jó munkát végeztünk. A Szovjetunióban is ismertették alkotmányunk tervét. Egy szóban - -• népköztáraság - egész tisztán és nyilvánvalóan megmutatkozik az oszt..-lytartalom. A tőkés alkotmány az osztálytartalomról soha nyíltan nem beszélt. Az állam marxilenini értelemben erőszakszervezet, mi megmutat juk. az államhatalmi szerv elnyomó jellegét a kiasákmányolókkai szemben. Kegniutátkozik funkciója abban is, hogy a társadalom erőit szocialista építésre szervezi. A dolgozók uj viszonya a munkához. Döntő különbség az egységes államhatalom, amely megkülönbözteti a mi alkot:,lányunkat a tőkések alkotmányától. Az államhatalom legfelsőbb szerve az országgyűlés, a dolgozó nép küldötteiből tevődik össze, z Elnöki Tanácsnak az a feladata, hogy amikor az országgyűlés nincs együtt,'végezze- az országgyűlés funkcióit, az országgyűlés o. dolgozók parlamentje és kevésbé fontos kérdéseknél nem vonjuk ki ; a munkahelyükről a képviselőket. A minisztertanács az országgyűlés operatív szerve. Az egyéni felelősség domborodik ki abban, hogy a minisztertanács elnöke és tagjai felelősek intézkedéseikért es magatartásukért . a tanácsok a tömegek közvetlen bekapcsolódását jelentik I ' • 2- ( j W—■— I — " m 2 i I
