Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.102.a/2)
1955-02-16
r 1 I ' | koz ■;tatban koll ellenőriz . .1 *r>. • y\7icli\ gre , i szervek munkáját az uj szárász ; ütikájának végrehajt íaában,-i. 1 z ov j etuni óhdz való vi; a x.iy. rartBaJságunkra és kerületünk Töteosóira általában jellemző, hogy világ'Ou.a.n 1 ,tják a Szovjetunió szerepét hazánk lelszabaditásában és nagyra értékelik azt a segítséget, enit a Szovjetunió nekünk nyújt. A nehézség ott ^mutatkozik, amikor azt kel" eldönteni, hogy egy adott konkrét gaza sági, vagy kulturális fela ói ál ...it és milyen mértékben kell nekünk a Szovjetuniótól átvenni és . o jelene a Szovjetunió tapasztalatainak magyar viszonyokra való alkalmazása, Vannak egyes gazdasági vezet Akik, • kik. ebből azt a következtetést von;iák le, hogy <5, ha azt tartja ' .-é .iley jónak, amit ; Szovjetunióban csinálnak, akkor hangoztatja Savójetiuxiő pálcájának követését, ha pedig az ellenkezőjét akarja r . .1 rá óvni, ‘ókor arra Mv-tkorik, hogy r vehetjük át dogmatikusa. é . v;.„lunió tapasztalaürát. Ez r x:<gí Varrás egyes elvtársainknál zavart ekoz, mert nem értenek eléggé a konkrét rá-azdasági vagy kulturális kér :-iához, nincs önálló véleményük és mr\ látj 'k, hogy a Szovjetunió példa. ' ..k követését mindenki úgy korpa WXJ.CÍ 0 j Cl jp ahogy akarja. k A kerületi’ Pártbizottságra v- a* az a föladat, hogy a kerület helyi polit hcájának kidolgozása során világos irányt mutasson ipari, kereskedelmi, kulturális intézményeinek,•hogy n kell a Szovjetunió tapasztalatait gyümölcsözően felhasználni. ■ / i 1 jgtöbb vita a munkás-par sz szövetség kérdése körül forog. Ebben a- érdesben még olyan <£úrva álláspontok" is” elhangzottak, amelyek a mun®; -paraszt szövetség szükség .-sségét vitatták', vagy a munkás-paraszt etség felvetését az uj szakasszal kapcsolták össze. Ez nyilván orzszsfiig hallgatóink egy részének politikai képzetlenségével. A jellemző aa.onbai , hogy nőm értik meg i i 'rt a munkásosztály érdeke a para sz osag .igymértékű megsegítés©- hogy a munkásosztály alapvető érdeke a hatalom, megszilárdítása, ez pedig ne .. la hot séges a munkás-parqszt szövetség megszilárdítása nélkül. Nem értik meg azt a felelősségot, ami a proletárrá' iktatur.ával, mint a munkásosztály kizárólagos hatalmával jár, nem értik meg, hogy a munkásosztály pillanata-!, érdekeiért nem rád ózhatja fel a a .ivó -tő érdekeit. Szőtt veti a . -,.;r no módon, n.. :ica- jt konferenciáinkon, hanem a mindennapi pár á • vb - , hogy miért a munkásosztály rovására omoljuk a parasztság éle >. z wo 1 "t, lért van szabad piac, stb„ Ezt a kérdést olők ..szitáinkon ; r i.ztu • i: ropr.gr/udistáinknak, felír vtuk fi yeImiikot Lenin; Torrá xyad írói cinii cikkére, azonban a kérdést sok alap szervezetben meg mindig non sikerült ne gnyugtat óan tiszi-'.zni, mert a propagandisták c :• -'11 ráío :laláf?° óbban a kim' ér— ; bizon talon, | i 4-/ g szélesebb osztályszövetség és a Hazafias Népfront kérdése. Í:inoí‘ a k ...rá ’siiél igén gyakori ak a löráülönbozobb árnyalatú jcbu és' Ij loldali elhajlások, A jobbod. 11 .!ha jlások jellemző formája . az, an. ly a Népfrontnak vezető szere e t akar adni az állanhatalomban, úgy i leimozi,hogy a Párt vezető szere; o az állomban csak a Népfronton ker sztül érvényesülhet. Ez a nézm; különösen néhány értelmiségi szervoz ünkre jellemző. aloldali elhajlások a .Népfront Ír bee sül .is ében .nyilvánulnál: meg, rész- i mint szektás álláspontok, araol./ck a kispolgárság és főleg az egyh u, képviselőinek bevonását kifogásolják, vagy pedig a Népfrontot csak a. lasztásra létrehozott szcr~oz- tno. tar-;jak. Ez utóbbi álláspontnak 1 ad kerületünk gyakorlat i, h gy orvos feladótokat a Népfront he: óva old meg ahelyett, hogy :k -tanítanánk őket r. gvak orlati végrohajtás .r . r ' ‘ 27
