Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.101.a/4)
1949-09-05
r 7 j Negyedik pontként felhívjuk az elvtársak figyelmét, hogy az értelmiséggel"való együttműködés igen sok esetben hiányos. Például a Salgótarjáni, ahol nem voltak kiépítve összekötőszervek az értelmiségiek I és fizikai dolgozók között, ráadásul mé§ technikailag is különválasztották őket azzal, hogy az ebédidőt is külön állapították meg racfadodbot a szellemi dolgozok és a fizikai dolgozók részére azért, hogy ezzel is éket verjenek közéjük. Moet már a vállalatok vezetésében a munkás káderek döntő számban vesznek részt és résztvesznek üzemi munkások a hivatali életben is. Nem szabad tehát éket verni az értelmiségi és fizikai dolgozók közó. Meg kell értetni a tömegekkel, hogy igen nagy felelősség hárul j a pártszervezeteinkre és különösen titkárainkra a hibákért. Arra törekedí jenek az elvtársak, hogy az üzemi bizottságokat minél jobban bevonják [ ebbe a kérdésbe, élen járjanak és példát mutassanak a termelés kérdései! ben és gondoskodjanak arról, hogy a béreket kifizessék. Arra kell törekednünk, hogy ellenőrizzük az üzemi bizottságokat, hogy foglalkozzanak a termelés kérdéseivel, a normák megállapitasával és a megkeresett bér kifizetésével. A termelis kérdését napirenden tartva, meg kell hogy javítsuk munkánkat ezen a téren. így a termelékenység növekedését fogják elérni. Arra kell törekednünk, hogy kivegyék ezt a kérdést a resszortra kérdések tömegéből. Ahol jó politikai munka folyik, ott jó a termelés is. Ezt bizonyítja az Erwill esete, ahol az elvtársak politikusán dolgoztak a termelés kérdéseiben, igy csökkent a selejt, emelkedett a termelés, ^ növekedett a 100.- forint összmunkabérre eső termelési érték is. Legkö| zelebbi értekezletünkön konkrét vállalásokról kell, hogy beszámoljanak az elvtársak. ! Elmúlt szombaton üzemi háromszög értekezletek voltak az üzemekben. Ekkor határozatokat hoztak, amelyek konkrétan rámutattak a l feladatokra. A kerületi pártbizottság kidolgozott határozatokat, amelyeket I végre kell hajtani és ezen keresztül megjavítani a munkát. Az értekezlet | után döntő fordulatot kell elérni. Az elvtársak részleteiben, munkafolyamatonként állapítsák meg a selejtet, a terv végrehajtását. Necsak a pártvezetőség tárgyalja a kérdés jelentőségét, hanem minél szélesebb tömege- I két vor&nak bele a munkába. Ott fogják meg legjobban és legerősebben a | kérdést, ahol arra szükség van. Arra kell törekednünk, hogy konkrét vállalásokon keresztül, meghatározott százalékban vállalják a selejt csökkentését, a termelékenység növelését. I Zalántai elvtárs beszédéhez az alábbi felszólalások voltak: I . Szúnyog elvtárs, Szerszámgépgyárból. Nálunk* a legdöntőbb hiba az volt, Hogy a pártszervezet csak glosáiisan ismerte az üzem munkatervót. Éppen ezért a szombati háromszög ülésen határozatot hoztunk. Ez a következőképen hangzik: Az üzem vezetősége köteles kidolgozni minden osztálynak a maga munkatervót. A döntőbb hibák abból adódtak, hogy az egyes osztályok összekeveredtek, egymásra fogták az elvégezendő feladatokat, egész í káosz volt. j. A második kérdés az, hogy a munkafegyelmet hogyan javítsuk meg. A munkájú fegyelem laza, sok munkaóra esett igy ki. Ezáltal egyes szaktársak nem | tudták végrehajtani munkájukat. Tény és való, hogy januári statisztikai kimutatásunk, majdnem 3/fídselejtszázalékról emlékszik meg. Az öntődében j az ellenőrzés gyenge volt. Az adatok bem a valódiak. Állandóan kaptuk a kerülettől és Nagybudapesttől a felszólítást, hogy nincs a selejt tökéletesen vezetve. A százalék felugrott 5 “ 6-ra. Van, hogy 8 %-ra is fsl! ugrik, mivel negyedévenként vannak a kimutatások, amikoris a külső üzemekből hozzák vissza a selejtet. 40 %-ről is beszél Zalántai elvtárs. Tény[L _J
