Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.101.a/3)

1954-02-04

r • • - ’ k i

» Azzal kellen kezdeni, hogy mit tűzött ki az Ágit.JpYQüy %o 11 -gium a művészeti intézmények elé és hova jutottunkéi' a KY. határozatáig és a KV. határozata után. / '

Az anyag legnagyobb része kádermunkával és világ] sekkel foglalkozik. Ez helyes és fontos, de nem J^fer"fel az intézkedés legfontosabb kérdéseit. Hiányos az anyag a kritika önkritika szempontjából. Kritikát kellett volna gyakorolni a felsőbb állami és pártszervek felé is, akik az egyes kérdések nem tisztázása folytán sok problémát adnak a művészeti pártszervezeteknek, A kritkával kell' élni azért is, mert igy több segitságet tudunk adni a Budapesti Pártbizottságnak. Hosszan foglalkozik azzal, hogy biztosítani kell, hogy művészeink a marxista világnézettel megismerkedjenek. Akiknek feladata lenne elzárkóztak. Pelveti, hogy a művészetben mutatkozik meg a marxsita világnézetük, legjobban felmérhető ez az" irodalom vonalán.

Elvi problémák tisztázása által felvetődtek éllenséges nézetek. Ezeket visszászoritani sokkal tübb erőt fog követelni, mint követelt volna az előzetes megoldása. A minisztérium illetékes főosztályai, ha közérthetőbben foglalkoztak volna ezekkel a kérdésekkel- kevesebb probléma maradt volna. Nem hárulhat egyedül a VI.kér. Pártbizottságra a felelősség, hogy megoldják' a problémákat.

Foglalkozni kellene az anyagban a kerületi és felsőbb pártapparátus ilyen természetű szakmai ismeretének a kibővítésével. -Nem foglalkozik az anyag, hegy milyen szovjet tanulságokat kellett volna levonni a művészeti intézmények pártszervezeteinek munkájában. Nem foglalkozik, mert nincs. Kevés az an^ag és ritkán jutunk hozzá. - Nem foglalkozik se anyag a párt és az államnak a viszonyával. A művészeti intézményeknél lévő párttagok úgy érzik, hogy háttérbe szőrűink és a pártonkivüliek kerülnek előtérbe, mert az a jelszó, hogy ezeket még meg kell nyerni. - Nem érteit egyet az anyagnát azzal a részével, hogy az anyagi kérdés művészeinknél megoldódott. A párt és államvezetés nem fonódhat össze, mert például az Operában/ is az összes szakmai vezetők pártonki• vüliek. Helyes lenne, ha kiegészítenénk, hogy a sajtókritika hiánya, hogyan terjeszti a kritika nem igénylésének az elvét. Est a segítő erőt nem tudtuk felhasználni. A felfele való kritikában és a kerület felé való önkritikában foglalkozni kell, hogy a művészeti intézmények felé való foglalkozás meglehetősen alkalomszerű. Közelebbi kapcsolat párt.és államvezetéssel ezen a téren nincs. Nagy elvtárs beszél e Darvas elvtárs felszólalása is azt a visszhangot, váltotta ki, j a móvészek ebben a magyjelentőségü beszédben nem találkoztak a rájuk való utalással. Felülről kell fogláLkozni a

I a problémákkal és a kormányprogramm óta sem tisztázták a kérdéseket.

Pártszerveink mellett az művészeti intézményekben működik egy szakszervezet, amit a Müdósz irányit és a legnagyobb tehetetlenség és bizonytalanság uralkodik munkájukban. ök is hiányolják a segítséget.

. A beszámoló nem mutat megoldásokra, hanem a munka eddigi módszeréből adódik.

Rozsnyai elvtárs:

AKepzőmüvészeti Főiskolán lejátszódott eseményeket három főforrásra lehet visszavezetni.

lé/ A Képzőmdévszeti Főiskola, mint függvénye a művészeti életnek. 2./ A kormányprogramm hozta helyes vélemény felszabadulásának, mint árnyoldala a helytelen vélemény elbrnjánzásának. 3./ A Képzőművészeti Főiskolában/ a főiskola oktatásbeli módszeréből és a pártszervezet munkájából adódó hiányásság.

Nov. 10_én volt egy aktivaértekezlet a főiskolán, ahol fel—