Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.101.a/3)
1954-09-02
| miWm' mumss. | I . |- 5 -látjuk, hogy sokkal nagyobb a kitüntetett pártonkivüli művészek számaránya, mint például a kommunistáké, vagy a pártvezetőségi tagokról ne is beszéljünk. Például az Operaházban 129 párttag-művész közül csak 4 kapott kitüntetést, a pártvezetőségi tagok közül egy sem, ezzel szemben 05 kitüntetett művésze van az Operaháznak. így érthető az is, hogy a kommunista művészek "húzódoznak” a funkciótól, mert azonkívül, hogy a társadalmi munka laköti az idejüket, kevesebbet keresnek, meg sem becsülik a pártszervezetben végzett munkájukat. Pl. Koródy András elvtárs az Operaház P.B. tagja, Szecsődy Irén, Takács Paula, Joviczky József elvtárs pártvezetőségi tagokat semmilyen kormánykitüntetésben nem részesítették. így az is természetes, hogy a többet, vagy a sokat kereső művész lesz a példakép és nem az, aki a fizetéséből beosztva él és háromszor annyit dolgozik ft közösségért. Ha igy mérlegeljük a pá.rtépitést, akkor választ adhatunk az agitációs | munka hibáira is, A színészek között nagyon nehéz megteremteni az ugyj nevezett "tervszerű csoportos beszélgetését. A népnevelő' munka is -épen ezért, spontán, ösztönös. A színészek legtöbbje, általában a politikailag nem eléggé képzettek. A tervszerű agitációs munka megteremtéséhez már hozzáláttak a pártvezetőségek és a klubélet is ezt a célt szolgálná. A feladat azonban nagyon nehéz: ki kell alakítani a szakmai adottságoknak és az ebből következő életszemléletnek megfelelő etilusu agitációt. Kampányok idején fel lehet rázni a színészeket, mert a feladat érdekes, s .ilyenkor a pártonkivüliek is megmozdulnak, de a kampányok ideje alatt megteremtett üzemi, területi, tömegszervezeti kapcsolatokat nem ápolják tovább. Ez a pártvezetőségek hibája. A szakmai vezetők éa a nevesebb kommunista művészek sem mindig kötik össze a szakmai nevelést a politikai neveléssel. A színházak pártszervezeteinek munkájában előforduló hibák gyökere a marxizmus-leninizmus csekély ismerete. Az oktatás szervezetlen, rendszertelen, felszínes. Ez természetesen csökkenti a pártszervezetek átütő erejét. Az oktatás hibái kihatottak a színművészet fejlődésére. Az elmúlt oktatási évadban tapasztaltunk ugyan némi fejlődést, de az — eredmény mégsem kielégítő. A kongfexenciákról való 4o-5o %-os lemorzsolódás azt bizonyítja, hogy a szinházi pártszervezetek nem harcoltak az oktatás rendszerességéért, szervezettségéért. Erre egyik legjobb példa Szenes Iván elvtárs, a Vidám Szinház párttitkárának magatartása, | aki 5 hónapos pártiskolát végzett, és az idén mégis csak előadásos proí pagandán akar résztvenni. Azzal indokolja,ezt az elhatározását, hogy ! kevés az ideje a tanulásra. A színházi pártszervezetekben folyó oktatási munkánkban egyik döntő hi- I baf hogy a marxizmus-leninizmus tanítását nem tudtuk érdekessé tenni ( a művészek számára. A szinészek ugy érzik, hogy a szervezett pártoktaj tás alig ad többet számukra, mint történelmi dátumok sorának ismeretét. I A propagandamunkában nem tudtuk megteremteni az elvi-politikai kérdések és művészet kapcsolatát hamis aktualizálás nélkül. Hiba az is, hogy a I kerületi BB. nem rendelkezett megfelelő képzettségű, a művészetet ismer# propagandistákkal, akik le tudják kötni a hallgatókat. ^ művészek ezért is húzódoznak a szervezet pártoktatástól, a ha el is mentek a konferenciákra, részvételük formális volt* Hiba az is, hogy a felsőbb | pártszervek nőm segitették a kerületi PB.-t a művészek pártoktatásához | alkalmas kiegészítő esztétikai irodalommal, \ ' i
