Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.101.a/3)
1954-01-07
A politikai sztratágia ia? alapvonásait össze lehet hasonlítanift katonai sztratágiával, noly a nagy hadnüvolotek irányításának, egész hadjáratok és háborúk vezetésének tudománya, ro háborúban a főcsapá3 irányát meghatározni annyit jelent, nint a háború egéyz időszakára e~ lőrc eldönteni a hadműveletek jellegét, tehát kilenctizcdrészbc-n az egész háború sorsát. Ez a sztratégia feladata. Ugyanezt mondhatjuk a politikai sztratégiáról, melynek mindenekelőtt az a feladata,^ hogy kiindulva a marxizmus elméletének és programjának tételeiből és szánbavévc a világ munkásainak forradalmi harci tapasztalatait, helyesen határozza meg az adott ország prolotárnczgalnának fő irányát az adott történelmi időszakra. A párt sztratégiája nem állandó, non egyazersnindenkorra adott, hanem a történelmi fordulatokkal, történelmi változásokkal vált:.zik. Kiadón történelmi időszakra külön, annak megfelelő sztratégiai tervet dolgoz# nak ki, amely az egyik fordulattal a másik fordulatig terjedő egész „-re időszakra érvényes. A sztratégiai terv nemcsak a forradalmi erők főcsapásának irányát határozza meg, hanem a forradalmi erők / a fő és melléktartalékok/ negfölelő elosztását a száciália fronton, Szovjetunió Kommunista Pártja története folyamán az országban több döntő történelmi fordulat volt, nolgmek megfelelően több sztratégiai terveknek volt szülője. Ezeket a szakaszokat Sztálin elvtárs következőképen jellemzi.-'z első szakasz; 1903-1917 február.A cél; megdöntőn! a cáriznuat, teljesen megszüntetni a középkor csükevényeit. ro forradalom alaporoje; a proletariátus. A le közelebbi tartalék; a parasztság. ■** döntő csapás iránya; a lEhcrális-monorchista burzsoázia elszigetelése, noly azon ven, hogy a parasztságot megnyerje áá a forradalmat a cárizmussál való megegyezés utján felszámolja. Az erők eloszlásának terve; a munkásosztály azövetaégben a parasztsággal. A második szakasz; 1917. márciusától 1917 októberig. A cél; megdöntoni az imperializmust Oroszországban cs kijutni az imperialista háborúból. A forradalom alnpore^fc.a proletariátus, ro logközdL ebbi tartalék; aftzegény parasztság, a., szomszédos országok proletariátusa, mint va - lószinü tartalék. Az e!.húzódó háb.ru és az imperializmus válsága, mint kedvező mozzanat. A döntő csapás arra irányul, hogy elszigetelje a kispolgári derm kráci Át / mensevikeket, szociálforradalnárokat/ , amely azon van, hogy c dolgozó parasztság tömegeit nejnyorje éa a forradalomnak az imperializmussal való megegyezés utján végetvessen# Az erők elosztásának -forvc; a proletariátus szövetsége a szegényparasztság.gai. A harmadik szakasz; Tz a szakasz az októberi forradalom után kezdődött. A cél; megszilárdítás I a proletariátus diktatúráját; egy országban, támaszpontként haszrffl Lva ezt a diktatúrát az imperializmus megdöntésem maiamennyi orsz1 gban. A forradalom túlmegy egy ország keretein, no;-kezdődött a vil •Lg forradalom korszaka, A forradalc alaperői; r. proletári"tus dikta- urája egy országban, a proletariátus forradalmi mozgalma az összes országokban, rotortálékok; a félproletár éc kisparaszti tömegek a fejlett országokban, a felszabadite tt mozgalom a gyarmati és függ helyzetben lévő országokban. A döntő csapás arra irányul, hogy cisz .getölja a kispolgári demokráciát, a II. Internacionálc pártjait, ,:.c ívok az imperializmussal való megegyezés politikáján nak főtánaszai. I *- 11 -
